Krisztus után 79-ben hatalmas robbanással tört ki a Vezúv, forró lávája pedig mindent felperezselt, ami útjában állt. Pompeii és Herculaneum, a két legközelebbi település lakossága áldozatul esett a tűzhányó feléledésének. A két település több méternyi hamu alá került, így konzerválódott a jövő kutatói számára. A feltárások során többféle elmélet kapott szárnyra a lakókat illetően, akik közül sokakat álmukban ért a vég, ezért lehet talán meglepő, hogy a megkövesedett emberi maradványoknak hitt formák valójában gipszöntvények és nem csontok.
Amikor a 19. században megkezdődött a városok maradványainak feltárása, a hamuréteg alatt üregekre bukkantak a kutatók. Ezekbe gipszet öntöttek annak érdekében, hogy az kitöltse, és kiderülhessen, mi is volt ott egykor. A leletek emberformát öltöttek, a több mint 2000 elhunyt ember egy részének alakját.
A pompeii leletek megtévesztőek lehetnek
Sokan első pillantásra azt hiszik, valóban emberi maradványokat látnak, ami nem csoda. A gipsz sok esetben ugyanis emberformájúvá szilárdult, és nyomokban magába foglalta pompeii lakosságának maradványait is. Az emberek a felszínre törő mérges gázok miatt hamarabb meghaltak, mint ahogyan a láva elérte volna őket.
A szövetek a forró lávától semmisültek meg, csak a csontok egy része maradt épen. A gipszöntvényekkel anélkül lehetett pontos méretüket, helyzetüket rekonstruálni, hogy a hamu eltávolítása közben véletlenül megsemmisültek volna. A kőbe zárt csontok így egyfajta negatív lenyomatok a régen elhunyt emberekről, nem megkövesedett valóik.
Ha kíváncsi vagy, melyek voltak az emberiség történetének legborzasztóbb történelmi katasztrófái, kattints ide !
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
