münchen olimpia terrorizmus

1972. szeptember 5-én, egy keddi napon kora hajnalban, amikor a müncheni olimpiai faluban még szinte mindenki az igazak álmát aludta, az egyik hátsó kerítésen tréningruhába öltözött alakok ugráltak át. Gyorsan átdobták a náluk lévő sporttáskákat is, majd futva igyekeztek az egyik épület felé. A jelenetnek szemtanúja volt két postai alkalmazott, de nem gondoltak semmi rosszra: azt hitték, engedély nélkül kimaradt sportolók térnek haza az éjszakai szórakozásból. Sajnos tévedtek.

Fekete szeptember

A tréningruhás alakok a Fekete szeptember nevű palesztin szervezet terroristái voltak, akik sporttáskáikban gépfegyvereket és kézigránátokat cipeltek. Az olimpiai faluban megkeresték az izraeli sportolók szállását, ahová könnyűszerrel bejutottak: akkoriban a biztonsági előírások ma már elképzelhetetlenül lazák voltak, a sportolók még az ajtókat sem zárták. Moshe Weinberg izraeli birkózóedző volt az első áldozatuk, aki ugyan magára zárta a szobája ajtaját, de a géppisztolysorozat azon keresztül is végzett vele. Szintén halálosan megsebesült Joseph Romano súlyemelő. (1992-ben, húsz évvel az esemény után a német hatóságok az izraeli sportolók özvegyeinek rendelkezésére bocsátották a tragikus eseményről fennmaradt dokumentációt, amelyből kiderült: nem egyszerűen megölték a sportolókat, hanem meg is kínozták őket – csontjaikat törték; illetve Joseph Romanót kasztrálták is.) A fegyverropogást többen is meghallották, végül a takarítónő riasztotta a rendőröket, akik hamarosan páncélkocsikkal a helyszínre érkeztek.

Kétszáz palesztin kilenc izraeli életért

A terroristák a nem izraeli sportolókat elengedték, kilenc izraelit viszont túszul ejtettek. Az egyik, németül jól beszélő gerilla tolmácsolta követeléseiket a németek felé: azt kérték, hogy 200, Tel-Avivban fogvatartott palesztint bocsássanak szabadon, számukra pedig biztosítsanak szabad elvonulást egy feltankolt repülőgéppel. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Bruno Merk bajor belügyminiszter tárgyalni kezdett a terroristákkal, de Izrael nem volt hajlandó elengedni a palesztin fogvatartottakat. A zsidó állam felajánlotta ugyan, hogy különleges egységekkel segíti a németeket a túszok kiszabadításában, de ezt a németek visszautasították. A délelőtti órákban mindezek ellenére még lezajlottak a versenyek, csak kora délutánra született meg a döntés, hogy az olimpiát felfüggesztik. A sportolók gyűléseket tartottak, tiltakoztak, és erős kritikai hangok is megfogalmazódtak a nyugatnémet rendőrség felé, mondván, hogy nem őrizték megfelelően a létesítményt.

Kairóba akartak menekülni

Az alkudozás elhúzódott, a terroristák a túszok megölésével fenyegetőztek. (Közben a televízióból kitűnően értesülhettek a nyugatnémet rendőrség felkészüléséről és dilemmáiról.) Végül a nyugatnémetek látszólag beleegyeztek abba, hogy a terroristák rendelkezésére bocsássanak egy repülőgépet, amellyel azok szabadon távozhatnak Kairóba. A fegyveresek és túszaik két helikopterrel érkeztek kedd éjszaka a Münchentől 70 kilométernyire lévő Fürstenfeldbruck repülőtérre, magukkal hurcolva a kezüknél-lábuknál és egymással összekötözött túszokat. A reptéren egy Boeing–727-es gép várta őket – valamint öt lövész és álruhás rendőrök a repülőgép fedélzetén.

Totális kudarc, felkészületlen lövészek

A túszmentő akció azonban totális kudarcba fulladt. A rendőrök előzetes egyeztetés nélkül elhagyták a repülőgépet, a lövészek, akik sem mesterlövészi képestéssel nem rendelkeztek, sem pszichológiai kiképzésük vagy rendes felszerelésük nem volt, a sötétben a rossz látási viszonyok ellenére rálőttek a terroristákra. Pillanatok alatt tűzpárbaj alakult ki. Azok a palesztinok, akiket nem ért találat, fegyverüket a túszok ellen fordították, majd kézigránátokat dobtak a helikopterekbe. A tűzoltóknak a lövöldözés miatt esélyük sem volt a helikopterek közelébe jutni és eloltani a lángokat. Mintegy két órán át ropogtak a fegyverek, és a kiszabadítási akció tragikus mérleggel zárult: a helyszínen életét vesztette mind a kilenc izraeli túsz, meghalt öt arab terrorista és egy rendőr is.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindezek ellenére úgy döntött, hogy folytatják a játékokat. Szerda délelőtt rendkívüli biztonsági intézkedések mellett gyászünnepséget tartottak, majd folytatódtak a sportesemények. A zsidó származású sportolókat – köztük a játékok sztárját, az amerikai Mark Spitzet – védelem alá helyezték. Több sportoló el is hagyta Münchent.

Másfél hónap börtön

A meggyilkolt túszok holttestét Izraelbe szállították. (A terroristákét Líbiába, ahol dísztemetést kaptak.) A három életben maradt terroristát az NSZK-ban bebörtönözték, de nem sokáig maradtak rács mögött: másfél hónappal később két újabb Fekete szeptember-tag eltérített egy Lufthansa-gépet, és a gép felrobbantásával fenyegetőztek, ha nem bocsátják szabadon a három müncheni merénylőt. A nyugatnémetek kénytelenek voltak teljesíteni a követelést: a terroristák Líbiába mehettek, ahol hősként fogadták őket. A hetvenes évek második felében izraeli Moszad-ügynökök végül likvidálták a merénylőket és segítőiket, bár Izrael hivatalosan soha nem ismerte el, hogy köze lenne a halálukhoz. A harmadik terrorista, Jamal Al-Gashey élve megúszta: 1999-ben még interjút is adott az Egy nap szeptemberben című film számára. Talán még ma is él, valahol a Közel-Keleten bujkálva.