Bár Földünk leghidegebb településeinek címét az év nagy részében tomboló hóviharokat átélő szibériai Ojmjakon és Verhojanszk viszi el a maguk mínusz 70°C körüli rekord alacsony hőmérsékletével, a fővárosok között messze a mongol számít a legfagyosabbnak.
Ulánbátor éves átlaghőmérséklete mínusz 2°C körül van, télen pedig nem ritkán mínusz 40 fokig is lesüllyed a hőmérséklet.
Mínusz fokok ide vagy oda, kibírható a klíma
Az 1970-es és 80-as években rengeteg magyar dolgozott Mongóliában kiküldetésben: kutakat fúrtak, földtani térképeket készítettek, vagy éppen a húskombinát építésén vettek részt. A kint töltött időről jó emlékeik vannak annak ellenére is, hogy a kemény mínuszokkal nehéz volt kibékülniük. Az éves középhőmérséklet az egész országban 0 fok körül van, az 1300 méter magasan fekvő fővárosban pedig csupán –1,3 °C.
Idehaza 0 fokos csatakos időben jobban lehet fázni, mint a kinti száraz hidegben
– árulta el a Díványnak Füredi Zoltán, aki már több mint tízszer járt Mongóliában, igaz, elmondása szerint mindig hazajött még karácsony táján, mielőtt igazán bedurvult volna az időjárás. A kint megélt leghidegebb éjszakáin még „csak” mínusz 30 fokot mértek.
Ilyen a hőfok a jurtákban
Volt, hogy jurtában aludtunk, és az ajtó közelében lévő vödörben fenékig befagyott a víz reggelre
– idézte fel hideglelős emlékeit a mongolista kutató, aki – mondhatni – a véletlennek köszönheti, hogy itt kötött ki: a keleti vallások, Kína és Tibet kultúrája érdekelte, de amikor bement az ELTE Belső-ázsiai Tanszékére, hogy felvételire jelentkezzen, kiderült, hogy abban az évben tibeti szak nem indul, csak mongol.
Utólag viszont nagyon örül, hogy így alakult, mert megszerette a mongolokat és Mongóliát, ahová az elmúlt 30 évben rendszeresen járt ki, hogy kutassa a nyelvet és a kultúrát, és hogy találkozzon ott megismert barátaival. Ilyenkor náluk lakik, befogadják otthonukba, így igazán mindent tud arról, hogyan élnek ott az emberek.
Reggel jól beöltöznek a hideg ellen, azután ez a meleg ruha egész nap rajtuk van, függetlenül attól, hogy kint vannak vagy odabent. Csak akkor veszik le, amikor este bebújnak a paplan és a birkabőrből készült takarók alá
– meséli. Hozzáteszi, hogy bár a szocialista érában rengeteg modernnek számító lakótelepi lakás épült, még mindig sokan vannak azok, akik a hagyományos életmódot követik, és jurtában laknak.
A főváros lakossága több mint 1,6 millió főt számlál, ami Mongólia teljes népességének nagyjából a fele. Ulánbátor külső részein hatalmas jurtanegyedek alakultak ki, ahol a fővárosiak mintegy 40–60 százaléka él. Ezek az emberek főként vidékről érkeztek ide jobb munkalehetőségek reményében.
A jurták nem kapcsolódnak közvetlenül az infrastruktúrához, nincs vezetékes vizük, és becsatornázva sincsenek. A fűtés leginkább széntüzelésű kályhákkal történik, ami viszont jelentős szmogproblémát okoz Ulánbátornak.
Magának a jurtának ugyan vastag nemezburkolata van, ami jó hőszigetelő, de a tűzhely semmi meleget nem tart, így reggelre körülbelül ugyanolyan a hőmérséklet bent, mint odakint
– mondja nevetve a kultúrantropológus, aki filmeket is készít az országról, amely napjainkban egyedülálló helyzetben van, hiszen a hagyományos nomád kultúrát és a modern demokratikus állammodellt próbálja egyensúlyba hozni.
Egy szelet Budapest a világ leghidegebb fővárosában
Kinti barátai között van olyan, aki Budapesten végezte el a jogi egyetemet, ma pedig Ulánbátorban a parlament emberi jogi bizottságának az elnöke. A mongol politikus civilben emellett egy magyaros étkezdét vezet: a főváros közepén nyitotta meg Centrál kávézó néven. Így, magyar ékezetes betűkkel írva.
Mongóliában mindig azt hallottam, hogy „ungar, mongol – neg cusztaj”, vagyis, hogy a magyarok és a mongolok egyvérűek
– magyarázza a filmkészítő érdeklődésének eredetét, hozzátéve, hogy nem véletlenül.
A legbelsőbb Ázsia című filmje egy sajátos road movie Mongóliában, a magyarok és mongolok kultúrájának, barátságának közös gyökereihez. A rendező változatos helyszíneken, az időrendet szisztematikusan követve tárja fel a kapcsolatokat a Krisztus előtti századok hunjaitól kezdve a tatárjáráson át a közelmúlt szocialista gazdasági, tudományos és kulturális együttműködéséig.
Azt szokták mondani, hogy az ember nem választhatja meg a rokonait. Nos, én megválasztottam
– jelenti ki Füredi Zoltán, aki önmagát is egy kicsit mongolnak vallja, és mindig otthon érzi magát Mongóliában. Még akkor is, ha éppen mínusz 30 fok van.
Nem kell ahhoz Mongóliáig menni, hogy úgy érezzük, mintha 50 éve megállt volna az élet. Ide kattintva Budapest hasonló szegletébe is bepillantást nyerhetsz.
