A városrész még a brit gyarmati időkben alakult ki, az 1880-as évek végén, amikor a gyarmati kormányzat a gyárakat és a helyieket a városközponton kívülre tessékelte. A hely, amely korábban halászatból élő emberek mocsárvidékes otthona volt, ekkor kezdett kézművesek: fazekasok, bőrfeldolgozók, hímzők és ruhakészítők olvasztótégelyévé alakulni.
Ez a világ második legnagyobb nyomornegyede
Emellett mára a szemétgyűjtés és a hulladék-újrahasznosítás is a területen mélyszegénységben élők egyik fő profiljává kezdett válni. A legváltozatosabb hulladékokból készült kézműves termékek a világ más tájaira vagy a szép számmal ide érkező turistáknak értékesítve fontos bevételi forrás.
Dharavi, India és a világ egyik legnépesebb városának, Mumbainak szívébe ékelődve található. A korábban Bombay néven ismert város India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztatóipari központja a maga bő 13 millió fős lakosságával. Dharavi lakosságának egy része csövekben, mások 10-15 fős családjukkal 10 négyzetméteres helyiségekben, megint mások mindössze 5 négyzetméteres "viskókban" vagy nejlonzacskókból összeeszkábált, esetleg rongyokból "épített" otthonokban ötöd- vagy hetedmagukkal, mellékhelyiség nélkül élnek. Ám az odalátogatók beszámolói alátámasztják, hogy a helyiek ettől függetlenül egyáltalán nem kétségbeesett koldusok, hanem
nagyon is elfoglalt, szorgalmas és dolgos, kifejezetten tiszta emberek.
Ha minderről bővebben is olvasnál, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
