A középkori kastélyok megannyi titkot rejtenek, köztük titkos alagutakat és szobákat, amelyeket minden uralkodó más célból építtetett. Akadtak, amelyek alternatív menekülő útvonalként szolgáltak, míg mások az élelmiszer-utánpótlást segítették, vagy rejtekhelyként funkcionáltak.
A középkori kastélyok rengeteg titkot rejtenek
Több olyan kastélyról tudunk világszerte, amelyről kiderült, hogy izgalmas titkokat rejt. Ilyen például a németországi Benrath kastély, amelynek különböző pontjairól hét titkos alagút indul.

Na de miért olyan különlegesek ezek az alagutak? Bár a legtöbb kastély kialakítása hasonló elv szerint történt, a bennük rejlő lehetőségeket az uralkodók eltérő módon használták ki.
Egy tipikus kastélyt általában erős fal vett körül, és minden sarkában található volt egy négyzet alapú torony, amely bástyaként funkcionált. Egyes építmények emellett belső toronnyal, őrtoronnyal is kiegészültek.
Az őrtornyok funkciója egyértelműen a védelem volt, ezek kőből épültek, hogy ellenálljanak az időjárás viszontagságainak és az ellenség csapásainak.
Ezek a tornyok általában sokkal magasabbak voltak, mint maga a kastély, hogy távolabbra elláthassanak belőlük, valamint az íjászok is sokkal pontosabban tudtak célozni a legfelső emeletéről. Az őrtornyoknak általában egy bejáratuk volt, az őrkatonákat alsó részükben szállásolták el, pincéjében pedig élelmiszereket tartósítottak, illetve tároltak. Az, hogy hány emelet volt egy őrtoronyban, az uralkodó döntésétől függött.
Egyesek titkos alagutakat építettek, amelyek a kastélyból az őrtoronyba vezettek.
Más kreatív megoldással is próbálkoztak az uralkodók, hogy megvédjék várukat. Elterjedek voltak az árkok és a dupla várfalak is. Az előbbiek általában a várfal előtt ölelték körül az építményt, ezzel megnehezítve annak megközelítését és megtámadását, az utóbbiakra pedig jellemző volt, hogy a külső várfal magasabbra épült, mint a belső, megakadályozva a támadók számára, hogy magukkal vigyék nehéz fegyvereiket.

Kastély a kastély alatt
Egy francia uralkodó nagyjából ezer évvel ezelőtt annyira tartott a világvégétől, hogy egy külön birodalmat hozott létre magának kastélya alatt.
Az uralkodó a 11. század közepe táján élt, és meggyőződése volt, hogy hamarosan elérkezik a végítélet napja. Így hát úgy határozott, beköltözik a föld alá. Ehhez kapóra jött, hogy a kastélyban már korábban is voltak titkos kamrák és járatok, elődei ugyanis itt rejtőztek el a viking támadások idején.
Idővel ezek a mészkőből épült alagutak kiszélesedtek, és földalatti hálószobákat, raktárhelyiségeket, istállókat foglaltak magukba, igazi kastélyt alkotva a valódi kastély alatt, ahol az uralkodói családok a foszogatások és a járványok elől menedékre lelhettek.
A reneszánsz stílusban megépült kastély, amely a Cháteau de Brézé néven ismert, a francia Loire-völgyben található, ami az UNESCO világörökségi helyszínei között szerepel. A nagyjából három kilométer hosszú labirintusból álló föld alatti komplexumot Európa ma ismert legnagyobb földalatti birtokaként tartják számon.
Irigylésre méltó, hogyan élnek az elítéltek a finn börtönökben. Ha érdekel, pontosan milyen körülmények között tengetik mindennapjaikat, olvasd el ezt a cikkünket.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés