kínai elhunyt

Emberi DNS-ekből olyan mesterséges hibrideket hoznak létre, amelyekbe képesek átmásolni az ember tudatát. Ismerős a történet? Ez volt az Avatar című film kiindulópontja. Bár ez egyelőre csak a tudományos fantasztikum világa, a mesterséges intelligencia és a számítógépes grafika fejlődésével a szórakoztatóipartól az ügyfélszolgálatokig egyre több helyen alkalmaznak digitális emberi avatárokat, amelyek utánozzák az emberi megjelenést és viselkedést. Az érzelmeket megértő és azokra reagáló virtuális embermások fejlesztése jelentős trend a piacon, a gépi tanulás pedig fokozza az így létrehozott „szellemalakok” realizmusát és interaktivitását. Kínában már nemcsak filmek és videojátékok karaktereibe lehelnek ily módon életet, hanem elhunyt szeretteiket is feltámasztják. Az eljárást a digitális halhatatlanság megteremtésének nevezik.

Kínában egyre jobban terjed az elhunytak digitális klónozása

A kínai Guo Jifan minden este munka után néhány percet beszélget szeretett nagyapjával. Elmondja neki a munkahelyi problémáit, ő pedig megosztja vele régi idők emlékeit, amiket még katonakorában szerzett. A dolog szépséghibája mindössze annyi, hogy az idős férfi évekkel ezelőtt elhunyt, és az, akivel Guo beszélget, valójában nem is ember, hanem egy virtuális klón, amit ő maga készíttetett. Mégis annyira élethű, hogy úgy tűnik, mintha videohívást folytatna vele.

Annak ellenére, hogy ezek a beszélgetések az általam megadott információkon alapulnak, mégis mindig kellemesen meglepődöm, mert ugyanúgy beszél hozzám, mint gyerekkoromban

– árulta el a Xinhua hírügynökségnek a 29 éves unoka, aki számára óriási vigaszt jelent, hogy életének ismét részévé válhatott a nagypapa, mert a halála előtt elbúcsúzni sem tudott tőle. 

Hatalmas biznisz az elhunytak megszólaltatása

Guo nem egyedül van ezzel így, rengetegen szeretnék viszontlátni elhunyt szeretteiket. Ezt a tömegigényt ismerték fel azok a techcégek, amelyek a „digitális halhatatlanság” hangzatos ígéretével kínálják szolgáltatásaikat. A felturbózott fényképektől a beszélgető chatbotokig terjedő csomagok közül csak a pénztárcád szabja meg, hogy melyiket választod: 10 jüantól (500 forinttól) 10 ezer jüanig (500 ezer forintig) terjed a skála. 

A digitális rokon létrehozásához hangfelvételekre, fényképekre vagy videókra és az elhunyt személlyel kapcsolatos információkra van szükség. Minél több adatot szolgáltatnak, annál közelebb lesz az általunk készített másolat a valódi személyhez

– magyarázta Zsang Jucsiang, az egyik ilyen cég alapítója.

Ő azt tapasztalta, hogy robbanásszerűen nő a hozzájuk befutó kérelmek száma, különösen az év azon időszakában, amikor a kínaiak a családi sírokat végiglátogatva tisztelegnek őseik előtt a Csingming Fesztiválon. Olyannyira, hogy a virtuális avatárok piaca idén várhatóan meghaladja a 10 ezer milliárd forintnyi összeget, és arra számítanak, hogy az évtized végére ez a szám megtízszereződik.

A digitális másolatokkal való beszélgetés segít az embereknek fenntartani az érzelmi kapcsolatot a halottaikkal, és lehetővé teszi, hogy akik váratlanul vesztették el szeretteiket, befejezzék a gyászfolyamatot

– mutatott rá Liang Jia pszichiáter, a Kínai Orvosok Szövetségének tagja.

Bár a nézeteit nem mindenki osztja, ha csak a kínaiak 1 százaléka elfogadja a halottak mesterséges intelligencia segítségével történő klónozását, akkor is másfél magyarországnyi emberről van szó. 

Az elhunytak virtuális feltámasztásának aggályai

A kínai közösségi médiában mindenesetre valóságos kommentcunamit indított a téma. 

A digitális rokonokkal való beszélgetés csak újra és újra feltépi a sebeimet, mert mindig arra emlékeztet, hogy meghaltak

– vélekedett egy 20 éves egyetemi hallgató, aki szintén a nagyapját veszítette el nemrégiben.

Ő egyáltalán nem örül az újsütetű technológiának, ami szerinte – akárcsak a hozzászólását lájkoló sok olvasó szerint – nem hagyja, hogy idővel begyógyuljanak a sebek, amiket szeretteink elvesztése okoz. 

Az ellentmondás abban rejlik, hogy ha lemásoljuk a családtagjainkat, mert hiányoznak, akkor folyamatosan a gyász állapotában maradhatunk, és nem tudunk visszavonulni belőle, elfogadva, hogy valóban elhunytak

– fogalmazott az MIT Technology Review-nak Sen Jang, a pekingi Csinghua Egyetem professzora, aki azt hozta fel példaként, hogy egy özvegyet, aki napi kapcsolatban marad elhunyt exével, ez visszatarthat attól, hogy igazi kapcsolatot létesítsen egy új partnerrel: nem fog tudni továbblépni, mert úgy gondolja, hogy ezzel megcsalja volt párját, hiszen a kapcsolatukat élőnek érezheti.

Ráadásul a kérdés jogi aggályokat is felvet. Kezdjük azzal, hogy a halottak nem tudnak beleegyezni a virtuális klónozásukba, hacsak nem döntötték el még életükben, hogy ki jogosult határozni a sorsukról a haláluk után. Mert mi van például akkor, ha nincs egyetértés a hozzátartozók között arról, hogy ilyeténképpen feltámasszák-e szerettüket? És milyen fokú rokonság szükséges ehhez?

Ha a technológiát arra használják, hogy megfelelő engedély nélkül feltámasszanak idegeneket vagy közszereplőket, az jogsértésnek minősülhet, bűnözők csalások elkövetésére vagy az illető lejáratására használhatják

– figyelmeztetett Ning Najming nanningi ügyvéd, aki szerint adatvédelmi kérdések is felmerülhetnek, mivel az avatár létrehozásához az elhunyt személyes adatait és életének digitális nyomait is felhasználják. 

Hiába hunyt el a szerettünk, a technika nem ismer lehetetlent

A legáltalánosabb az, amikor mint valami digitális képkeretben a régi emlékek, megelevenednek a halottak falra akasztott portréi. De több cég fejlesztett ki telefonos applikációt is, amelyen keresztül még élőbbnek hat a kapcsolat az elhunytakkal. A legelképesztőbb azonban alighanem a Super Brain repertoárja, amelyben deepfake videohívások is szerepelnek:

A hívás másik végén általában egy idős családtag áll, aki nem tudja, hogy a rokon meghalt, és hozzátartozói nem is szeretnék, ha erről értesülne.

A nankingi Jonatan Jang nagybátyja tavaly egy építkezési balesetben vesztette életét, de a családja habozott, hogy elmondja-e az áldozat 93 éves édesanyjának, akinek amúgy is rossz volt az egészsége, és aggódtak, hogy nem élné túl a lesújtó hírt. Jang ezért ál-videohívásokat rendelt, hogy megnyugtassák az idős szülőt. 

A családjának vegyes véleménye volt az ötletről, mert néhányan úgy gondolták, hogy talán látni akarta volna a fia holttestét, mielőtt elhamvasztják. Végül mégis mindenki asszisztált a hazugsághoz, úgy gondolván, hogy ettől még javulhat is a nagyi állapota

– idézte fel az egyik fura esetüket Zsang Zevej, a Super Brain alapítója.

Ugyanakkor bármennyi releváns információval látják is el a cégeket az elhunytakkal kapcsolatban, mindig megvan annak a kockázata, hogy egy digitális avatár nem megfelelő válaszokat generál, vagyis kitudódik a csalás, ami nagyobb bajt is okozhat. Emiatt valószínűleg még jó darabig zajlik a vita az ügyben pro és kontra. Bár az is lehet, hogy ahogy telnek az évek, a valódi emlékek és a digitális másolat közötti határ elmosódik, és már az életben maradt rokon sem fogja tudni megmondani, melyik az igazi.

Ha olvasnál még a deepfake videókról, ide kattintva megteheted.