Kesztyűbe dudál eredete

„Megtanítalak kesztyűbe dudálni!” – mondjuk mérgünkben annak, aki alaposan felbosszantott, rosszat tett velünk, és szeretnénk alaposan ellátni a baját. De vajon mi az szörnyűség, amit kilátásba helyezünk számára, és miért olyan kellemetlen a kesztyűbe dudálás? A közismert szólás először a 18. századból maradt ránk írott formában – magyarázza O. Nagy Gábor –, és egyes nyelvjárásokban a dudál helyett a fütyül kifejezést használták régebben.

A legelterjedtebb magyarázat szerint a vaskesztyű a régi kínzóeszköz, a hüvelykszorító tréfás elnevezése. A vasból készült szerszámot a vallatott személy hüvelykujjára tették és addig csavarták egyre szűkebbre, amíg az illető vallomást nem tett. A megkínzottak természetesen embertelen kínokat éltek át, ész nélkül sírtak, ordítottak a fájdalomtól – Csefkó Gyula nyelvészprofesszor szerint a népnyelv ezt hívta „dudálásnak” és „fütyülésnek”.

Egy másik – kevésbé ismert – elmélet úgy véli, a kifejezés a német nyelvből került át a magyarba, mégpedig egy idehaza is ismert német népmesének köszönhetően. A mesében egy juhász furulyájával annyira megszelídít egy sárkányt, hogy a bestia maga is meg akar tanulni játszani a hangszeren: ehhez azonban – mondja a ravasz juhászfiú – arra van szükség, hogy a sárkány ujjai laposabbak legyenek. A fiú belevágja egy fába a fejszéjét, szétfeszíti a fát, és ráveszi a sárkányt, hogy ujjai lapításának végett bedugja a kezét a hasítékba – amikor azonban kiveszi a fejszét a fából, a fa olyan erővel csapódik össze, hogy még a pórul járt sárkány sem képes kiszabadulni belőle.

A mesének létezik olyan változata, amelyben a fenevad nem furulyázni, hanem dudálni szeretne megtanulni, a kesztyű pedig tréfásan a sárkány kezét összeszorító fahasítékra utalhatott a német népnyelvben. Ez a magyarázat azonban inkább csak feltevés, mintsem bizonyított összefüggés, miként arra sincs kielégítő bizonyíték, hogy a hüvelykszorítót tényleg kesztyűnek hívták volna őseink. Ami biztos, hogy semmi jóra nem számíthat az, akit kesztyűbe dudálással fenyegetnek meg.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!