800 rabszolgát szabadított fel a félelmetes jamaicai harcosnő

GettyImages-1054048404

A reggae-zene és a rasztafárik hazájaként ismert Jamaicát 300 éven keresztül uralták a britek, mely időszak alatt számos konfliktus tört ki az európai gyarmatosítók és a rabszolgaként betelepített feketék között. Az angolellenes lázadások egyik kulcsfigurájának számít Nanny, a 18. században élt rettenthetetlen női gerillavezér, akinek irányítása alatt a felszabadult rabszolgák meghátrálásra kényszerítették a túlerőben lévő briteket – ma ő az egyetlen nő a szigetország hét nemzeti hőse között.

Nanny 1686 körül látta meg a napvilágot Nyugat-Afrikában, a mai Ghána területén, a vadászattal és földműveléssel foglalkozó asanti népcsoport tagjaként. Valódi nevéről és előéletéről semmit sem tudunk, és azt is csupán egymásnak ellentmondó legendák beszélik el, hogyan került a fekete kontinensről Jamaica szigetére. Az egyik változat szerint szabad asszonyként érkezett, akinek saját rabszolgái voltak, a másik verzió viszont úgy tartja, ő maga is rabszolga volt, és egy rabszolgaszállító hajóról szökött meg, a harmadik ismert történet afrikai hercegnőként emlékszik rá.

Sikerrel vették fel a harcot a jamaicai rabszolgák a britekkel

A 17. század közepén 150 év spanyol uralom után Jamaica angol kézre került: az új gyarmatosítók mind egy szálig elüldözték a szigetről a spanyolokat, akik távozásukkor rabszolgáik jelentős részét felszabadították. A szabadságot elnyert feketék közül sokan csapatokba verődtek, és gerillamódszerekkel igyekeztek elüldözni az angolokat, vagy legalábbis megnehezíteni a dolgukat; az ellenállók maroonoknak hívták magukat, mely elnevezés jelenthet számkivetettet és gesztenyebarnát is.

A maroonok száz éven keresztül harcoltak a gyarmatosítókkal: az általuk elfoglalt vagy alapított településekről indítottak támadást az angolok ellen, felégették az ültetvényeket, lázadásokat szítottak a rabszolgák között, és tömegestül szabadították fel testvéreiket, akik aztán beálltak soraikba. Nanny – a név jelentése kb. „Mama” vagy „Nagymama” –, akit szokás Nanny királynőnek és a Maroonok Nannyjének is nevezni, 1720 körül bukkant fel a történelem színpadán, ekkoriban vált a sziget keleti felében működő, széloldali maroonoknak nevezett csoport egyik vezetőjévé.

Ültetvényen dolgozó rabszolgák Jamaicában a 19. század első felében
Ültetvényen dolgozó rabszolgák Jamaicában a 19. század első felébenilbusca / Getty Images Hungary

A keleti maroonok Nanny és harcostársa – egyes források szerint testvére –, Quao irányításával elfoglaltak egy folyó és hegygerinc által határolt, vagyis kifejezetten jól védhető, mintegy két és fél négyzetkilométeres területet a Kék-hegységben, ahol létrehozták saját városkájukat. A később Nanny Townnak nevezett település az asanti törzs hagyományos igazgatási módszerei szerint működött, saját maguk termelték meg az állati és növényi javakat, és gyakran kereskedtek a part menti szabad városokkal. A britek többször próbálták elfoglalni Nanny Townt, a domborzati adottságok miatt azonban sohasem tudták huzamosabb időn keresztül megtartani a városkát.

Vezetőjük varázsereje segítette győzelemre a gerillákat?

Ugyan a britek jókora túlerőben voltak, és felszereltségüket tekintve is alaposan lekörözték a maroonokat, utóbbiak mégis sikeresen vették fel ellenük a harcot, és gyakran okoztak fejtörést számukra. A gerillák legfőbb előnyének a helyismeret számított, otthonosan mozogtak a sziklás, hegyekkel borított vidékeken, miközben az angolok csak nehézkesen tapogatóztak ugyanitt; a maroonok emellett az álcázásnak is mesterei voltak, gyakran lesből, fának, bokornak álcázva magukat csaptak le az ellenségre, akik alig bírtak felocsúdni meglepetésükből.

A maroonok zseniális taktikájának számított a „távközléses” kommunikáció is: abengnek nevezett, tehénszarvból készült kürtjük segítségével jókora távolságokból is képesek voltak üzenni, jelezni egymásnak, és mivel a britek nem értették a nyelvüket, attól sem kellett tartaniuk, hogy illetlen fülekbe jut a kikiáltott információ. A gerillák gyakran életben hagyták a megtámadott ellenséges katonákat, akik hazatérve elmesélték társaiknak, milyen hihetetlen ellenállással találták szembe magukat, félelmet keltve köreikben, és elterjesztve a legyőzhetetlen maroonokról szóló mendemondákat.

Nanny arcképe a jamaicai 500 dolláros bankjegyen
Nanny arcképe a jamaicai 500 dolláros bankjegyenppart / Getty Images Hungary

Nanny 30 éven keresztül irányította a keleti maroonokat, akik vezetése alatt legalább 800, más források szerint 1000 rabszolgát szabadítottak fel, többségüket harcostársnak fogadták, vagy szabad városokban telepítették le. A legendás „nagymama” nemcsak katonai és politikai, de spirituális vezetője is volt a csoportnak: úgy tartották, obeah asszony, vagyis nyugat-afrikai boszorkányok leszármazottja, és mágikus erejének köszönhetően képes ennyire hatékonyan harcolni a britek ellen. A legendák szerint Nanny képes volt megállítani a levegőben a rá kilőtt pisztolygolyókat, majd visszafordítani őket a támadók felé, Nanny Townt pedig különleges varázslat védte, ha egy fehér ember tévedt a településre, a határ átlépésekor azonnal holtan esett össze.

Ő Jamaica egyetlen női nemzeti hőse

Hosszú küzdelem után a britek végül beletörődtek sorsukba, és 1740-ben békeszerződést ajánlottak a gerilláknak: az egyezmény értelmében Nanny Town és az azt körülvevő földterület hivatalosan is a maroonok tulajdona lett, akik cserébe megígérték, hogy nem szabadítanak fel több rabszolgát, sőt, segítenek elfogni a szökevényeket, akikre vérdíjat tűztek ki, egy háborús konfliktus esetén pedig a britek oldalán harcolnak a spanyolok vagy a franciák ellen. A várost később Moore Townra nevezték át, és a britek saját felügyelőt neveztek ki az élére, akinek a fekete vezetők engedelmességgel tartoztak – Nanny azonban ezt már nem érte meg.

Nanny emlékműve
Nanny emlékműveBlackHeroesFoundation.org

A legendás gerillavezér asszony halálát csakúgy, mint születésének körülményeit, teljes homály fedi, és több változat is kering vele kapcsolatban: egy feljegyzés szerint Nannyt 1733-ban megölte egy britek által felbérelt, exrabszolgákból álló különleges egység vezetője, egy bizonyos William Cuffee, ez azonban szembemegy az általánosan elfogadott információval, mely szerint a maroonok hősnője jelen volt az egyezmény hét évvel későbbi aláírásán. A legtöbben úgy tartják, Nanny békésen, időskorában hunyt el az általa alapított városban valamikor az 1760-as években, és földi maradványait is (a napjainkban is létező) Moore Townban helyezték nyugalomra.

Jamaicában máig élénken él a nép körében a Nanny-kultusz, az egykori harcosnőt 1975-ben a kormány beválasztotta a hivatalos nemzeti hősök közé, az ő arcképe díszíti a jamaicai 500 dolláros bankjegyet, Moore Townban pedig szobor őrzi az emlékét.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra