Honnan ered az „iszik, mint a kefekötő” kifejezés?

Miért éppen a kefekötőkkel hozzák kapcsolatba a részegeskedést? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.

Gyakran és sok szeszes italt fogyaszt, szereti az alkoholt – erre utalunk, amikor azt mondjuk valakire, hogy iszik, mint a kefekötő. A szólás tulajdonképpen a német trinken/saufen wie ein Bürstenbinder tükörfordítása, ám nem arról van szó, hogy a seprűk, meszelők, ecsetek, pamacsok és kefék készítésével foglalkozó kisiparosok jobban szerették volna az alkoholt, mint más mesterségek képviselői. Szegény kefekötők pusztán egy nyelvi tréfa eredményeként, ártatlanul keveredtek nagyivók hírébe. 

A kefekötők nem részegesebbek az átlagnál
A kefekötők nem részegesebbek az átlagnálaloha_17

Lutz Röhrich német folklorista kutatásai szerint a ’kefél’ jelentésű bürsten igét már a középfelnémetben is használták ʼmulat, lumpol, tivornyázikʼ jelentésben, feltehetőleg arra utalva, hogy valaki a torkát (esetleg a poharát) tisztítja, keféli ki az italozással. Azt a korábbi nézetet, hogy a bürstennek a német Bursche (legény) szavakhoz és a középkori egyetemista fiúközösségek italozásához volna köze, ma már elvetik.

A 16. században aztán egy szójáték eredményeként az italozáshoz, azaz a Bürstenhez igazán értőket kezdték gúnyosan Bürstenbindernek nevezni, ennek eredményeként a kefekötő-mesterség igencsak rossz hírbe került. És ha mindez nem lett volna elég, a 19. században, miután a kefekötők vándorolni kezdtek, hogy több terméket tudjanak eladni, rájuk ragadt az az előítélet is, hogy nem becsületesek. Így a trinken wie ein Bürstenbinder hasonlat mellé további szóláshasonlatok is keletkeztek, pl. laufen wie ein Bürstenbinder ʼfutkos, mint a kefekötőʼ, fressen wie ein Bürstenbinder ʼzabál, mint a kefekötőʼ, lügen wie ein Bürstenbinder ʼhazudik, mint a kefekötőʼ.

Egyes nyelvjárásainkban sajátos magyar változatai is kialakultak a szólásnak: néhol azzal csúfolják a részeges embert, hogy „kefekötő a dajkája", másutt pedig, ha valaki a kelleténél többet iszik, azt mondják rá, hogy „kikefélte magát”.

Felönt a garatra. Beugrik a nagybőgőbe. Feltette az Orbán süvegét. Tudtad, hogy mind ugyanazt jelentik?

Forrás: 

  • O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 
  • Forgács Tamás: Történeti frazeológia
  • A magyar nyelv értelmező szótára

Ha érdekel gyakran használt szólásaink, közmondásaink eredete, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra