ceausescu ii. erzsébet fotó

Gazdasági partnerség az ördöggel

Minden bizonnyal a történelem egyik legfurcsább „crossover episode”-jának is nevezhetjük az elegáns brit királyi házaspár és a kis termetű, szegényparaszti származású román kommunista vezér, illetve magát tudósnak hazudó felesége találkozását, a különös „összeborulásra” azonban komoly gazdasági érdekből volt szükség. Az 1970-es években Nagy-Britanniát alaposan megtépázta az olajválság, a probléma enyhítésére pedig új üzleti partnerek után kellett nézniük: a legdurvább sztálini terror eszközeivel kormányzott, külpolitikailag viszont a „béketábor” renitensének számító, gyakran nyugat felé kacsingató Románia ideális választásnak tűnt.

A gazdasági partnerség jegyében a britek igyekeztek a lehető legjobb arcukat mutatni a kommunista ország felé, így történhetett meg, hogy 1978 júniusában a Ceaușescu házaspár négynapos ünnepélyes látogatásra érkezett Londonba; a hivatalos vizit során a pártfőtitkár aláírt egy grandiózus üzleti szerződést, melyben a román Tarom légitársaság 200 millió font értékben vásárolt több mint nyolcvan darab brit gyártmányú BAC One-Eleven repülőgépet.

Díszőrség és lovas hintó várta Ceaușescuékat

Erzsébet királynő ódzkodott a közismerten véreskezű diktátor vendégül látásától – melynek tényét a kegyetlen brit sajtó alaposan a kormány, főként a külügy szemére vetette –, országa érdekében mégis belement a „játékba”: ünnepélyes keretek között személyesen fogadta a sussexi Gatwick repülőtérről vonattal érkező Ceaușescuékat a londoni Victoria vasútállomáson, majd hatalmas pompával a Buckingham-palotába lovas kocsiztak, ahol díszőrség várta őket.

A királynő a barátság jeléül Ceaușescunak adományozta a Bath-rend lovagja nagykereszttel kitüntetést – ezt viseli a román diktátor a fentebbi fotón –, cserébe Erzsébet is megkapta a Román Népköztársaság Csillaga érdemrendet; Ceaușescu egészen 1989 decemberéig viselhette a patinás brit lovagi jelvényt, mígnem kivégzése előtt egy nappal az összes külföldi kitüntetésétől megfosztották. Nehezebb volt a helyzet Elenával, aki látogatásai alkalmával elvárta, hogy a vendéglátó ország valamely egyeteme vagy főiskolája díszdoktori címmel vagy tudományos fokozattal ajándékozza meg: miután Oxford és más patinás intézmények is mereven visszautasították a kérést, végül a brit külügy talált egy névtelen főiskolát, akik kiállították a vágyott papírt.

A francia elnök szólt, hogy a román vendégek szívesen lopnak

A szívélyesség azonban csupán látszat volt, az Erzsébethez közel állók szerint a királynő uralkodása legrosszabb néhány napjaként élte meg a román diktátorpár látogatását, melyet baljós előjelek kísértek. Néhány nappal Ceaușescuék érkezése előtt Valéry Giscard d’Estaing francia elnök felhívta a brit uralkodót, és figyelmeztette, legyen óvatos a román vendégekkel, néhány hónappal korábbi párizsi látogatásuk alkalmával ugyanis a „Kárpátok géniusza” és neje pitiáner tolvaj módjára több értékes vázát, lámpát, hamutálat és más tárgyakat is eltulajdonítottak az Elysée-palotából. Az elnök tanácsára Erzsébet a személyzettel minden értékesebb és mozdítható dolgot elrejtetett szem elől a Buckingham-palotában, köztük egy ezüstözött hajkefét, a vacsoránál pedig szándékosan a kevésbé értékes étkészlettel és evőeszközökkel tálaltak.

A borzalmakat azonban ennyivel nem úszta meg az uralkodói rezidencia: Ceaușescuék népes Securitate-kísérettel érkeztek, akik gondoskodtak róla, nehogy bárki lehallgathassa a diktátort és feleségét, ennek érdekében pedig több helyen belefúrtak a falba, átlyuggatták a tapétát, és széttúrták az elektromos hálózatot. Kis idő múlva a királynő már annyira megelégelte a román vendégek társaságát, hogy szándékosan elrejtőzött előlük: egy alkalommal Erzsébet éppen hőn szeretett corgijait sétáltatta a palota kertjében, amikor meglátta a közeledő Ceaușescu házaspárt, és ódkozdva a találkozástól, egy gyors mozdulattal elbújt a közeli bokrok mögött, nehogy észrevegyék őt; valószínűleg a brit diplomácia egyik legfurcsább pillanatát produkálva ezzel.

Ugyan a Ceaușescu-látogatás annyiban történelmi jelentőségű, hogy első ízben vett részt kommunista ország vezetője hivatalos állami viziten Nagy-Britanniában, David Owen külügyminiszter végül teljes kudarcnak ítélte, és ő maga is megbánta, hogy belekeverte az uralkodói házaspárt ebbe az igencsak kétes ügyletbe. Szintén kisebb megrökönyödést okozott, amikor kiderült, a román fél sem az Angliába, sem a visszafelé szóló repülőjegyet nem fizette ki.