Így beszélj a háborúról gyermekeddel – állj készen, ha kérdez!

GettyImages-149616616
Kálmán Szonja

Az Ukrajnában kitört háború híre a legkisebb gyerekekhez is eljuthat: szakértő tanácsai segítenek abban, hogyan beszélgess óvodás vagy iskolás gyermekeddel az eseményekről.

Mindannyiunkat váratlanul ért a szomszédunkban egészen a háborúig eszkalálódó konfliktushelyzet, ez azonban nem járhat azzal, hogy nem tudunk gyermekünknek segíteni feldolgozni mindazt, amit az ukrán háborúról rádióból, tévéből, felnőttektől vagy éppen más gyerekektől hall. Nem tudjuk ugyanis a gyerekeket burokban tartani: ahogy jönnek-mennek a világban, bármikor hallhatnak hírfoszlányokat, a kamaszoknak pedig már ott a zsebükben az okostelefon, így nem megoldás homokba dugni a fejünket Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológus szakértője szerint. A szakember azt mondja: észszerű, a helyzetnek, érettségnek és életkornak megfelelő információkat kell nyújtanunk gyermekeinknek a háborúról is.

A gyerekek sem élhetnek buborékban Ukrajna kapcsán

„Szívesen mondanám, hogy egy óvodás-kisiskolás gyermeknek nem kell tudnia arról, hogy a szomszédunkban háború dúl, de elég, ha egy társa akár játékba bújtatva beviszi az óvodába vagy iskolaudvarra a témát, máris elindul a gyermeki fantázia, ami ijesztőbb is lehet, mint a valóság” – mondta a pszichológus a Díványnak. Elmondása szerint ezért érdemes a tényekkel megismertetnünk gyermekeinket – mondjuk el, hogy szomszédunkban harcok folynak, de Magyarországon nem, így ő itt biztonságban van, nem kell félnie bombáktól vagy rakétáktól, viszont hallhat minderről.

A háború feszültségét sok gyerek kijátssza magából
A háború feszültségét sok gyerek kijátssza magábólCultura RF/Emma Kim / Getty Images Hungary

„Jobb, ha ezt szülőtől hallja, van lehetősége reagálni, kérdezni. Ennél többet nem kell tudnia, de az lényeges, hogy ha óvodából hazafelé, vagy este a vacsoraasztalnál megemlíti, hogy háborúsat játszottak, akkor legyen nyitottság arra, hogy beszélgessünk a témáról, ne hessegessük el. Legyünk készek arra, hogy kérdéseket lehet feltenni, még akkor is, ha nem tudunk mindenre válaszolni” – mondja Reményiné Csekeő Borbála.

A gyerekeket abban is meg kell erősítenie a szülőnek, hogy rendben van az, hogy foglalkoztatja őket a helyzet, ugyanakkor éreztetni kell velük, hogy a háborútól teljesen függetlenül is Magyarországon a gyermekek biztonságban vannak.

A háború stresszét oldhatja, ha teszünk valamit

A nagyobbakat ennél jobban is be kehet vonni az eseményekbe: jó megküzdési stratégiát is jelenthet egy kamasz számára például az, ha segítségnyújtásba, adománygyűjtésbe vonják be szülei.

„Nehéz a tehetetlenség: bármilyen segítség, tevőleges dolog oldani tudja ezt. A szituáció jó lehetőség arra is, hogy a gyerekeinknek példát mutassunk azzal kapcsolatosan, hogy ha gond van, közösségként hogyan tudunk segíteni” – vélekedik a Kék Vonal munkatársa.

A háború kapcsán fontos, hogy beszélgessünk gyermekeinkkel a körülöttünk zajló eseményekről
A háború kapcsán fontos, hogy beszélgessünk gyermekeinkkel a körülöttünk zajló eseményekrőlAnastasiia Korotkova / Getty Images Hungary

Kamaszkorban az is egyre többször előfordulhat, hogy a gyermeket érdekli a helyzet kialakulása és annak történelmi háttere is – ezektől a kérdésektől sem lehet cél szülőként elzárkózni, még akkor sem, ha nem tudunk minden kérdésre biztos választ adni. Lehet ugyanakkor beszélgetni, meghallgatni egymást, a sajtótermékek narrációit egymás mellé téve – ezzel a médiafogyasztással kapcsolatos kritikus gondolkodást is fejleszthetjük a kamaszok esetében.

Ha baj van, szakember adhat segítséget

Eljöhet ugyanakkor olyan pont is a gyermek életében, amikor minden óvintézkedés ellenére túl nagy terhet jelent számára a háború: alvászavar, megváltozott étkezés, rossz iskolai teljesítmény vagy a sport elhanyagolása utalhat erre.

„Sok gyereknél ez a helyzet nem tiszta lapra érkezik: elég csak az elmúlt két év Covid okozta szorongásait és veszteségeit néznünk. 

Eleve nem túl jó mentális állapotban van a tizenévesek nagy része, szinte telített pohárba érkezik ez az utolsó csepp”

– mondja a pszichológus. Pániktünetek, fokozódó szorongást és depressziót is kiválthat a jelen helyzet sokaknál – Reményiné Csekeő Borbála azt mondja, ő a prevenció híve, de most úgy érzi tapasztalataik alapján, sokaknál ehhez már késő lesz.

A Kék Vonal lelkisegély-vonala a 116-111-es számon várja gyerekek és fiatal felnőttek megkeresését telefonon vagy chatszobákban 24 éves korig, ha beszélgetnének valamiről, megosztanának egy nehéz történetet, vagy úgy érzik, segítségre van szükségük.

A felnőtteknek is jelenthet ugyanakkor túl nagy terhet az ukrán háború: a szakember először is fontosnak tartja kimondani, hogy teljesen normális ilyen szituációban szorongani, az a kérdés, hogy ennek ellenére el tudjuk-e látni napi feladatainkat és meg tudjuk-e élni az örömöt is. Ha nem, akkor érdemes segítséget kérni, ezzel jó példát mutatva. Mentális egészségünk érdekében érdemes ugyanakkor saját hírfogyasztásunkat is korlátozni: ne nulla–huszonnégyben kövessük az eseményeket, maradjunk meg saját világunkban is.

Oszd meg másokkal is!
Mustra