Az, hogy szeretteinket mindenáron meg akarjuk védeni, ha fegyveres konfliktus alakul ki a közelükben, a lehető legtermészetesebb reakció. Vannak azonban olyan kivételes emberek is, akik arra teszik fel életüket, hogy számukra idegen, ártatlan civilek biztonságba kerülhessenek. Történeteikből mindannyian tanulhatunk.
Boldog Salkaházi Sára: az egykori újságírónő a háború mártírjává vált
A Kassán született Salkaházi Sára tanítónőként végzett, hivatását gyakorolta is, mielőtt attól eltiltották volna azért, mert nem volt hajlandó felesküdni a csehszlovák kormányra. Ezután könyvkötészetet tanult, majd húga kalapüzletében is dolgozott, de elkezdett írni is: Fekete furulya címmel novelláskötete is megjelent.
A felvidéki újságokban a kisebbségbe szorult magyarság hangjává vált tárcái által,
majd megismerte a Szociális Testvérek Társaságát, és kérte a rendbe való felvételét. Az újságírói életvitelt azonban itt ferde szemmel nézték – Salkaházi Sára felhagyott a dohányzással is a rend kedvéért.
A Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője, a mozgalom lapjának főszerkesztője lett, Schlachta Margittal együtt bújtatott és mentett zsidó embereket. A Bokréta utcai munkásnőotthonban harminc nőt bújtatott hamis papírokkal – ha nem dorgál meg egy munkásnőt, aki véleménye szerint egy katonával túl szoros kapcsolatot ápolt, talán nem történik baj, de a sértett munkásnő beárulta őt a nyilasoknak. 1944 decemberében a nyilasok megszállták az épületet, Salkaházi Sárát és társait elhurcolták, majd a Dunába lőtték. Egy szemtanú állítása szerint lelövetése előtt a nővér szembefordult a katonákkal, majd széles mozdulatokkal keresztet vetett.
Schlachta Margit: képviselőből az embermentés hőse lett
A békeidőben született Shlachta Margit a Horthy-korszakban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának első női képviselőjeként került a parlamentbe, később megalapította a szürke nővéreknek is hívott, Szociális Nővérek Társasága nevet viselő katolikus női szerzetesrendet. Már 1941-ben, elsőként szólalt fel a zsidók Galíciába való toloncolása ellen: a deportálást az ő határozott állásfoglalása hatására állították le. Amikor egy évvel később a szlovákiai zsidók kitelepítése megkezdődött, rendjét az ő védelmük érdekében mozgósította, még a pápánál is közbenjárt az ártatlanok érdekében: 20 ezer szlovákiai zsidót mentett meg.
Az általa alapított rend Thököly úti épületében maga is bújtatott zsidó embereket, illetve volt, akiket hamis papírokhoz juttatott. A XIV. kerületi nyilaspártházzal szemben található rendházának házkutatását – ezzel együtt az ott bújtatottak lebukását – nagy lélekjelenlétének köszönhetően sikerült elkerülnie. A második világháború vérzivatarát túlélő Schlachta Margit a demokratikus parlamentbe még bekerült, ám a kommunista diktatúra kiépülésekor Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
Reviczky Imre: a munkaszolgálatosok védelmezője
Az első világháború borzalmai után honvéd alezredesként kezdte meg szolgálatát a második világháborúban: állomása egyfajta menedékhellyé vált, tömegével adott ki behívóparancsokat, melyek segítségével a zsidó emberek elkerülhették a deportálást.
Munkaszolgálatosait a nyilas-hatalomátvétel után egy erdőbe küldte fát vágni, hogy megvédhesse őket
– taktikája be is vált, mert a Vörös Hadsereg néhány nap múlva felszabadította mindannyiukat. A szlovák határ közelében hamis papírokkal is segítette a zsidókat abban, hogy idejében kijuthassanak az országból. A nyilasok letartóztatták, börtönbe zárták, és halálra ítélték, de a fejetlenséget kihasználva sikerült elmenekülnie. A háború után először ezredessé nevezték ki, de később, leszerelése után a hadi nyugdíját is elvették tőle, és haláláig nehéz fizikai munkára kényszerült.
Wallenberg, Lutz, Schindler: diplomaták és egy civil hős
Az alig harmincegy éves Raoul Wallenberg azért érkezett Budapestre a semleges Svájcból, hogy életeket mentsen: százezer zsidó köszönheti neki, hogy élve kijutott a háború poklából. Svájci vízummal, hamis papírokkal, blöffökkel és pénzzel sikerült ennyi ember életét biztonságba juttatnia. Halálának ideje és körülményei ismeretlenek: valószínűleg szovjet hadifogságba került.
Carl Lutz Wallenberghez hasonló feladatokat végzett, akárcsak a magát spanyolnak kiadó olasz Giorgio Perlasca is. Schindler történetét Spielberg filmjéből mindannyian ismerjük: a szudétanémet gyáros több ezer életet mentett meg.
