Ezért verik a gorillák a mellkasukat

tcs cover

A mellkas ütemes veregetése nem csak King Kong sajátja. A szokást a természetben élő hím gorillák is aktívan gyakorolják. Egy tanulmány megválaszolta, hogy milyen okuk lehet rá.

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat, mely szerint minél nagyobb egy hím gorilla, annál erősebben veri mellkasát, ami jelzésértékű fajtársai számára.

Ezért verik a gorillák a mellkasukat

A kutatók a ruandai Vulkán Nemzeti Parkban készített felvételek alapján vizsgálták meg az ezüsthátú gorillák, vagyis a kifejlett hímek viselkedését. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok egyfajta kommunikációs csatornaként használják a mellkasveregetést, mellyel felhívhatják magukra a nőstények figyelmét, illetve testi erejüket kinyilvánítva megfélemlíthetik riválisaikat. Ez különösen hatékony eszköz élőhelyükön, a sűrűn benőtt dzsungelben, ahol a jelzés akár egy kilométeres távolságból is észlelhető.

A tanulmány igazolta a kutatók korábbi sejtését, miszerint a mellkas ütögetéséből következtetni lehet a gorillák testméretére. Minél nagyobb ugyanis az állat, a hang annál alacsonyabb frekvenciájú, magyarán annál mélyebb, ami a gége közelében lévő léghólyag méretére vezethető vissza. Az eredményből az is kiderült, hogy az ütések száma és időtartama hímenként változik, ami felveti, hogy alkalmas lehet az egyes egyedek megkülönböztetésére.

Fajtársaiknak üzennek vele
Fajtársaiknak üzennek velehypergurl / Getty Images Hungary

A méret a lényeg

A gorillák világáról tudni kell, hogy csoportjaikat általában egy hím és több nőstény alkotja. A nőstények ugyanakkor szabadon mozoghatnak a csoportok között, így a hímek komoly versengést folytatnak a figyelmükért. Itt jön képbe a testméret, ami összefügg a társadalmi dominanciával, illetve fontos szerephez jut az utódnemzés szempontjából is.

A hímek már egészen fiatalon – megfigyelések szerint akár egyéves korukban – elkezdik gyakorolni a mellkasveregetést, melynek segítéségével később meghatározzák helyüket a gorillatársadalomban. Bár a hímek közötti agresszió csak ritkán fullad konkrét erőszakba, a rivalizáló egyedek így könnyebben eldönthetik, hogy van-e értelme szembeszállniuk a másikkal, vagy jobban teszik, ha inkább visszavonulnak. A döngetésből nyert információ a nőstények számára is hasznos. Ők valószínűleg azt próbálják kihámozni belőle, hogy az adott hím megfelelő-e a szaporodáshoz.

Ha érdekelnek a természet csodái, szemezgess sorozatunk előző részei között!

Oszd meg másokkal is!
Mustra