A Haughton egy Észak-Kanadában úgy 23 millió évvel ezelőtt becsapódott nagy szikla nyomát őrzi, amely nemcsak a Marsra leginkább hasonlító helynek számít a Földön, hanem a világ egyik legészakibb becsapódási krátere is.
Egy, az 1950-es évekbeli légifelvételen felfedezett Haughton-krátert egy brit természettudósról, Samuel Haughton tiszteletesről nevezték el, aki elsőként írt beszámolót az Északi-sarkvidéki szigetcsoportról.

A képződmény egyébként nem máshol, mint egy úgynevezett fagyos törmelékzóna nevű poláris környezetben található: ez azért is különleges, mert a világon ez az egyetlen olyan ismert becsapódási kráter, amely ilyen típusú környezetben helyezkedik el. Egyedisége abban is rejlik, hogy bár 23 millió éves, a növényzet és a folyékony víz hiánya miatt alig erodálódott.
Épp ezek teszik a Mars felszínéhez leginkább hasonlító földi környezetté.
Csak nyári időszakban használják a „földi Marsot”
A terület 1997-ben lett a Haughton-Mars és az FMARS (Flashline Mars Arctic Research Station) kutatóbázisa, ahol hosszú évek óta folyamatosan készülnek a vörös bolygó „emberes” küldetéseire. A kutatók teljes űrfelszerelésben különféle szimulációkat végeznek, köztük vészhelyzeti gyakorlatokat és orvosi kísérleteket. A krátert azonban csak a nyári hónapokban használják, mivel a Föld e területén túl hideg és napfénymentes a téli időszak.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyen szaga van az űrnek, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés