Tényleg újraszinkronizálták Amerikában a Flintstone családot a magyar változat alapján?

Tények és tévhitek

GettyImages-93738598

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Régóta ismert történet, miszerint A Flintstone család, magyar címén Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki alkotóit annyira lenyűgözte a rajzfilmsorozat magyar változata, hogy Romhányi József legendás szövegét visszafordították angolra, és újraszinkronizálták az epizódokat. De vajon mennyi igaz a városi legendából?

A Flintstone család 1960-ban debütált az amerikai ABC hálózat műsorán, és azonnal történelmet írt, ez volt ugyanis az első rajzfilmsorozat, melyet főműsoridőben sugároztak az Egyesült Államokban. Az alkotók, William Hanna és Joseph Barbera eredetileg A nászutasok című ’50-es évekbeli sitcom karaktereit és alapszituációját kívánták átültetni a kőkorszakba, a modern Amerikáról mintázott őskori világ azonban annyira ötletesnek és egyedinek bizonyult, hogy jócskán túlnőtt az imitáción, és óriási közönségkedvenccé vált.

A „rímhányó” Romhányi József a felelős a Flintstone család újrafordításáért?
A „rímhányó” Romhányi József a felelős a Flintstone család újrafordításáért?Wikimedia Commons

A rímhányó nyelvi leleményeitől hemzsegett a Flintstone család

A széria 6 évadot és 166 epizódot ért meg, később pedig megannyi újabb változatban – köztük két élő szereplős mozifilmben – láthatták viszont a nézők Frédit, Vilmát, Bénit és Irmát. Magyarországon meglepően hamar, már 1966 novemberében bemutatták a sorozatot, ami idehaza, a vasfüggöny túloldalán is óriási népszerűségre tett szert; a siker jelentős részben a kiváló szinkronhangok, Csákányi László, Psota Irén, Márkus László és Váradi Hédi munkájának, illetve a rímhányónak becézett Romhányi József zseniális fordításának volt köszönhető.

Romhányi nem egyszerűen átültette magyarra az angol dialógusokat, saját, egyedi nyelvi világot teremtett, az eredetileg egyszerű köznyelven íródott szövegeket telepakolta agyafúrt szóviccekkel, nyelvi leleményekkel, és rímekbe szedte a teljes szövegkönyvet. „Oly régen öleltél önfeledten, spontán, rágódtál inkább a levesbe főtt sonkán” – panaszkodik Vilma házaséletük megcsappanásáról Frédinek, a kőkorszaki polgárok pedig olyan fantasztikus hangzású eszközöket vesznek igénybe, mint a „Csörlőcsavaros Sastársasjárat fészekhagyományos rendszerű madárgépe” (óriási madarak által vitt repülőgép).

A sorozatot nem, de diafilmet fordítottak Romhányi nyomán

1969-ben a Debrecenben megrendezett Hatodik Szinkronszemlén Romhányi, illetve Gerhardt Pál szinkronrendező és Pintér József hangmérnök a zsűri különdíját vehette át a magyar változatáért; ekkoriban már szárnyra kapott a városi legenda, miszerint az eredeti, amerikai gyártócégnek is annyira tetszett a fordítás, hogy Romhányi szövege alapján visszaültették angolra a dialógusokat, és újra felvették az epizódok szövegét.

A Flintstone család magyar szinkronhangjai a Színész-Újságíró Rangadón a Népstadionban, 1969-ben
A Flintstone család magyar szinkronhangjai a Színész-Újságíró Rangadón a Népstadionban, 1969-benFortepan / Nagy Gyula

A történet az elmúlt fél évszázadban a közhiedelem része lett, azonban minden valószínűség szerint hamis: semmilyen formában, televíziós sugárzás során, videó-, DVD- és egyéb kiadásokon sem bukkant fel az eredeti, 1960-as években rögzített angol hangsávtól eltérő változat, miként külföldi forrás sem áll rendelkezésünkre, mely bizonyíthatná, a Hanna–Barbera cég megrendelt hasonló újrafordítást és újraszinkronizálást. Ugyan az ellenkezőjére sincsenek bizonyítékok, az is tény, hogy a magyarul nem beszélő amerikai producerek nem igazán tudták volna értelmezni a fentebbihez hasonló szójátékokat, melyek még a magyar anyanyelvűeket is fejcsóválásra késztetik olykor.

Bizonyos igazság mégis rejlik a legendában, amely keletkezését is megmagyarázza: az Urban Legends blog bukkant rá egy 1968-as cikkre, melyben Keresztes Mihályné, a Diafilmgyártó Vállalat igazgatónője beszél a népszerű műfaj kulisszatitkairól a Képes Újság riporterének. Az igazgatónő elmeséli, hogy a Hanna–Barbera-rajzfilmek, mint a Foxi Maxi és a Frédi és Béni, külföldön, Nyugat-Európában forgalmazott diafilmverzióit idehaza gyártják, és ezek kísérőszövege nem az eredeti angol, hanem a Romhányi-féle magyar változat alapján íródik hollandul és más nyelveken.

Nagy valószínűség szerint ez a történet ferdült el a nép ajkán, és lett belőle a magyar fordítást ámulattal fogadó amerikai rajzfilmesek legendája; az 1983-ban elhunyt Romhányi egyébként a lehető legnagyobb akkurátusság kedvéért személyesen is részt vett a rajzfilmjei (például a Mézga család vagy a Dr. Bubó) alapján készült külföldi diafilmek fordítási munkáiban.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra