Magyarországon elsősorban a vörös rókák terjesztik a veszettséget. A fertőzés háziállatokra – kutyákra és macskákra –, valamint az emberre is veszélyes, így érdemes tisztában lenni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) intézkedéseivel.
Amíg tart a vakcinázás, ebzárlatot vezetnek be
A vakcinázást a hatóság kirepülőgépekről kiszórt csalétkekkel végzi. A sűrűbben lakott területeken nem immunizálnak ezzel a módszerrel, az érintett települések lakóit a járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja arról, hogy mikor lép életbe és mikor ér véget az ebzárlat és a legeltetési tilalom. A vakcinázás eredményességéről a Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával győződik meg – az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy
a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
A határ közelében több a fertőzött állat
A betegség a vadállomány természetes mozgásával kerülhet át Magyarországra, elsősorban Ukrajnából és Romániából, bár a fertőzés Szlovákia keleti régiójában is megjelent. A két szomszédos országban ugyanis az állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, ezért
a határhoz közeli területeken nagyobb a járványügyi kockázat.
Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 esetet igazoltak. Ezért ebben a vármegyében a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a veszettséggyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé nemcsak fontos, de jogszabályban előírt kötelezettség is egyben. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
