Fertály. Manapság legfeljebb akkor hagyja el ez a szó a szánkat, ha valakinek a fenekéről – hátsó fertályáról – beszélünk, pedig eredetileg igen sokféle kontextusban használták, mégpedig azért, mert annyit jelent: egynegyed, azaz bármely négy egyenlő részre osztható egésznek az egyik része.
A német Viertel ’negyed, városnegyed’ középfelnémet előzményéből (virtail) kialakult fertály szavunk már a korai, földesúri-jobbágyi rendszerrel kapcsolatos nyelvemlékeinkben is felbukkan, ahol elsősorban területmértékként alkalmazták: egy fertálytelek egy negyedtelket jelentett. De a falvak és városok valamelyik negyedére is ezzel a szóval utaltak eleink: az alsó fertályon lakik (feltételezhetően innen ered a tréfás hátsó fertály kifejezés).
Mindemellett űrmértékként, vásári áruadagként és az idő vonatkozásában is elterjedt volt a fertály fogalma:
- A gabona mérésére használt legjellegzetesebb középkori magyar űrmérték, a köböl eredeti osztórésze kezdetben a szapu, majd a véka, illetve a fertály volt, ezek mind a köböl negyed részére utaltak. Ehhez hasonlóan folyékony portéka, például bor vagy méz esetében negyedakót jelentett egy fertályt.
- Kiskunfélegyházán a levágott, megtisztított és négy részre vágott liba egy részét fertálynak (libafertály) hívták.
- A fertályév a negyedévvel egyenlő, egy fertályóra pedig pontosan 15 perc, a három fertály hat ennek megfelelően háromnegyed hatot jelent.
A fentiek ismeretében sejted-e, hogy mit takar a fertálymesterség? Merthogy ilyen is volt, sőt hagyománytiszteletből Egerben a mai napig létezik a fertálymesterség intézménye. A 17. század végén, a török kiűzése után Eger városa négy negyedre tagolódott, de 1716-ban már 6 fertálya volt. 1716 és 1823 között a városnegyedek száma 12-re szaporodott, a 20. század első felében két új negyed keletkezett. Így lett a fertályok száma 1938-ra 14. A 18. század legelején a városnegyedek legfontosabb választott tisztségviselőjét latin szóval decurionak, magyarul tizedesnek nevezték. 1736-ban tűnt föl a német eredetű fertálymester elnevezés, amely hamarosan kizárólagossá vált Egerben. A fertálymesterek kötelességei a porció beszedésétől a városi tanács határozatainak tudatosításáig terjedtek, és teendőik többsége a „jó rend” megőrzésével volt kapcsolatos – olvasható az Arcanum Digitális Tudománytár bejegyzésében.
És az megvan, hogy honnan ered a kutyaharapást szőrével bölcsesség? A Szófejtő előző részében ennek jártunk utána.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
