Európa legkülönlegesebb hídján rossz időben átkelni sem lehet

Öresund-híd naplementében
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az Öresund-híd egy csaknem 16 kilométer hosszú, több elemből álló átkelő Dánia és Svédország között. A kapcsolatot hídszakasz, mesterséges sziget és alagút együtt alkotja, ettől vált Európa egyik legkülönlegesebb közlekedési építményévé.

A tengeri átkelő azonban nem minden időjárási helyzetben használható zavartalanul, erős szélben akár korlátozásokat is bevezethetnek.

Hogyan épül fel a két országot összekötő híd?

Az Öresund-híd egy komplett, több elemből álló átkelőrendszer Dánia és Svédország között. A köznyelv többnyire hídként emlegeti, valójában azonban három részből áll: egy hídszakaszból, a mesterségesen kialakított Peberholm-szigetből és a Drogden-alagútból. Ennek a hármasnak a teljes hossza közel 16 kilométer, melyből maga a híd 7845 méter, a sziget 4055 méter, az alagút pedig 4050 méter. Az építkezés 1995 és 1999 között zajlott, a hivatalos átadásra pedig 2000. július 1-jén került sor.

Öresund-híd
Az Öresund összekötőrendszer 16 kilométer hosszan terül el Dánia és Svédország között, melyből maga a híd 7845 méter
Fotó: 4FR / Getty Images

Már az 1800-as években megépítették volna az Öresund-hídat

Az Öresund-összeköttetés ötlete jóval régebbi, mint a 2000-ben átadott híd. Már a 19. század végén is felmerült a szoros állandó összekapcsolása, később pedig egészen merész tervek is születtek.

Idézőjel ikon

Volt például olyan elképzelés, hogy elzárnák a szorost, majd kiszivattyúznák belőle a vizet, hogy új beépíthető területeket hozzanak létre.

Az 1910-ben felvetett vasúti alagút ennél reálisabb volt, de még mindig grandiózus vállalkozásnak számított. A híd gondolata hivatalosan 1936-ban került elő, amikor egy mérnöki konzorcium a dán autópálya-hálózat részeként vetette fel az Öresund áthidalását. A második világháború miatt a terv lekerült a napirendről, de az 1950-es és 1960-as években dán–svéd bizottságok újra foglalkoztak vele. Az első Öresund-delegáció 1962-ben egy 53 méter magas vasbeton hidat javasolt, amelyet útdíjból finanszíroztak volna.

A megvalósítás azonban évtizedekig húzódott, mert nem volt egyetértés a nyomvonalról.

Egyesek a Helsingør–Helsingborg közötti, rövidebb átkelést támogatták, mások a közvetlenebb Koppenhága–Malmö kapcsolatot.

A vita nemcsak műszaki, hanem közlekedési, gazdasági és politikai kérdés is volt. A híd megépítése hosszú ideig politikai viták tárgya volt, főként Svédországban, de Dániában is akadtak bírálói. Az ellenzők különösen a környezetvédelmi szempontokat hangsúlyozták, attól tartva, hogy az állandó összeköttetés tovább növeli majd a közúti forgalmat, és ezzel együtt a környezeti terhelést is.

Az építés sem volt hétköznapi feladat

A híd alapozásánál a tengerfenék alatt található mészkő alapkőzetre kellett dolgozni, a pilonok alapjai pedig hatalmas, üreges beton keszonszerkezetekre kerültek. A hatalmas méretű szerkezeti elemek mozgatása és pontos beillesztése komoly logisztikai és mérnöki kihívás volt, főleg úgy, hogy mindezt tengeri környezetben kellett kivitelezni.

A híd egyszerre oldotta meg a közúti és vasúti kapcsolatot, a hajózási igényeket, valamint a közeli koppenhágai repülőtér miatti légtérvédelmi szempontokat. A felső szinten fut a négysávos közút, az alsón pedig a kétvágányú vasút, így ez a világ leghosszabb olyan ferdekábeles hídja, amelyen közút és vasút együtt halad.

Megnyitásával a skandináv félsziget közúton és vasúton is sokkal szorosabban kapcsolódott a kontinentális Európához.

Dániában és Svédországban jártunk. Nézd meg a lenti videónkat is!

Rossz idő esetén a híd forgalmát korlátozzák

Az átkelőn való közlekedést rossz időjárási viszonyok miatt korlátozhatják, sőt akár a híd lezárásáról is dönthetnek. Az üzemeltető hivatalos tájékoztatása szerint erős szélben először a szélérzékeny, magasabb járműveket figyelmeztetik, illetve egyes járműkategóriákat kizárhatnak. Ha a szél tovább erősödik, biztonsági okból teljes lezárásra is sor kerülhet.

A híd hivatalosan egész évben, napi 24 órában működik, de az üzemeltető kifejezetten jelzi, hogy időjárás, karbantartás vagy baleset miatt előfordulhatnak korlátozások. A híd honlapján ellenőrizhető, hogy éppen milyen szabályok vannak érvényben.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Sorozat is játszódott a hídnál

A közlekedési funkción túl az Öresund kulturális értelemben is ikonná vált. Itt játszódik a nemzetközileg is ismert skandináv krimisorozat, A híd. A sorozat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Öresund-híd nemcsak mérnöki létesítményként, hanem popkulturális jelképként is ismertté váljon. Sokak számára a híd neve ma már legalább annyira kapcsolódik krimihez, mint magához a közlekedési infrastruktúrához.

Kapcsolódó cikkünkben Budapest első hídjának történetét járjuk körbe.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.