Tudtad, hogy a világ legbecsesebb szappanjai, amelyeket Amerikában a legnagyobb filmsztárok használnak, magyar tudós találmányai? László Ernő Erdélyben született, de Budapesten nőtt fel. A jóképű fiatalember a Magyar Királyi Orvostudományi Egyetem bőrgyógyászati karán tanult, azaz az orvostudomány, később pedig a vegyészet felől közelített a kozmetika atyja cím elnyeréséhez. Később egy berlini klinikán tanulmányozta a bőrbetegségeket, és közben kémiai kísérleteket végzett. Arra törekedett, hogy olyan készítményeket találjon fel, amelyek a bőrhibákat nemcsak elfedik, hanem valóban eltüntetik.
Karrierjét 1920-ban két híresség kezelésével alapozta meg. Egyikük a Habsburg-dinasztia tagja, Stefánia hercegnő volt, aki gyulladt, pattanásos arcbőre miatt már-már depresszióval küzdött, László doktor készítménye azonban eredményesnek bizonyult a bőrhibái ellen. Másik híres betege kora ismert színésznője, Gombaszögi Frida volt, akinek arcán lövedék okozta seb éktelenkedett. A bőrgyógyász őt is sikeresen tudta kezelni, így Gombaszögi visszatérhetett a színpadra, az orvos pedig feleségül vette Frida testvérét, Irént, aki a világot jelentő deszkák helyett férje jobbkeze lett.
A bőr magyarul beszél
A budapesti Szervita téren nyílt meg az első hazai Tudományos Kozmetológiai Intézet, amelyben Európa elit köreiből származó nők fordultak meg. Dr. László Ernő elsősorban orvos volt, és csak aztán kozmetikus. Mindig részletes leírást kért a hozzá fordulóktól a bőrük állapotáról – ez lett később a híres Invisible Consultation kérdőív alapja, amely kategóriákba sorolta a bőrtípusokat.
Ma természetesnek tartjuk, hogy különböző bőrtípusokkal vagyunk megáldva, de akkor ennek a felfedezése óriási újdonság volt. A harmincas évek közepén a Warner Brothers felajánlotta László Ernőnek, hogy sminkrészlegük vezetője legyen, de elutasította az állást – ami akkor nagy merészség volt –, mert nem a sminket tartotta a legfontosabbnak a bőrápolásban.
1939-ben, még idejében emigrált, és rövidesen megnyitotta intézetét Manhattanben. A negyvenes évek elején a zsidó–lengyel származású Helena Rubinstein, az amerikai kozmetikai birodalom másik nagy alakja kereste fel dr. László Ernőt, hogy megvásárolja cégét, de László őt is visszautasította, mert nem kívánta termékeit boltokban árusítani.
Az Erno Laszlo hamarosan híres márka lett, de Ernő akármerre járt a világban, sosem felejtette el megjegyezni interjúiban: „A bőr magyarul beszél.”
Nem titkoltan az amerikai társadalom leggazdagabb rétegét vette célba. Szigorú volt velük: aki nem tartotta be az általa ajánlott otthoni ápolási teendőket, bizony szégyellhette magát. Ez vonatkozott a windsori hercegre és hercegnőre, Gloria Vanderbiltre, Greta Garbóra és a két Hepburnre egyaránt. Férfiak bőrét szintúgy ápolta, ami rájuk is fért... Törzsvendége volt többek között Hubert de Givenchy és Truman Capote. Megfordult nála a legendás first lady, Jacqueline Kennedy Onassis is.
Nem az volt azonban a célja, hogy minél többen járjanak hozzá: inkább korlátozta vendégei számát, hogy megőrizze exkluzivitását. Ajánló kellett ahhoz, hogy valaki felkereshesse. 1954-ben például 25 ezer főben limitálta páciensei számát. Híres, öt alapelvre épülő bőrápolási szisztémája ma is korszerű.
Dr. László Ernő szívrohamban hunyt el 1973-ban Svájcban, és vállalatát 1995-ben felvásárolta az Elizabeth Arden cég. Manapság Madonna, Sting, Yoko Ono és Diane Keaton is használja termékeit, illetve veszi igénybe szalonja szolgáltatásait. Elegáns tégelyei filmek fürdőszobás jeleneteiben tűnnek fel egy-egy snitt erejéig, mindannyiszor hatásos reklámként.
Eszti 1989-ben tért haza Budapestre
Estée Lauder Josephine Esther Mentzerként látta meg a napvilágot New Yorkban, Queensben. Anyja, Rose Schotz Rosenthal francia katolikus családból származott, de magyar zsidó felmenői voltak, édesapja, Max Mentzer pedig ugyancsak zsidó származású volt, de cseh állampolgár. Édesanyját igazi magyar szépségnek írja le lánya Estée: A Success Story című életrajzi könyvében.
Szólíts csak nyugodtan Esztinek – mondta kedvesen a leheletfinom Chanel kosztümben és diszkrét Cartier ékszerekben pompázó törékeny, porcelánbőrű hölgy, amikor elfogódottan bemutatkoztam neki. 1989-et írtunk, ez volt az az év, amikor Magyarországon minden megtörténhetett. Még az is, hogy a világ egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb üzletasszonya – és egyik leghíresebb kozmetikai márkája – megérkezik a Váci utca 12.-be. Sokan akkor ébredtek rá, honnan is a furcsa keresztnév –Estée –, ami kimondva Esztinek hangzik. A Váci utcai ház előtt ott tolongott fél Budapest – főleg azok, akik tudták, kicsoda, és milyen fényes karrier rejtőzik a neve mögött.
Irány a szocialista piac
Estée Lauder nem véletlenül választotta a rendszerváltás hajnalán Budapestet márkaboltja megnyitására, hogy betörjön a sokáig bevehetetlennek hitt szocialista piacra. Számára Magyarország – bár nem beszélte nyelvünket – az őshaza volt, amelyet később számos más módon támogatott, például iskola létrehozásával.
Budapest után hamarosan Moszkva és a GUM áruház bevétele következett. Az orosz nők persze már csak megszokásból is eleinte sorban álltak a számukra méregdrága kozmetikai szerekért, bár sok értelme nem volt, ezek a termékek ugyanis soha nem fogytak el a polcokról... Estée Lauder korán ráérzett, hogy egy akkora birodalomban a szegények tízmilliói között mindig akad pár százezer, aki meg tudja engedni magának – meg a barátnőjének – a készítményei megvásárlását.
Mindent képes volt eladni
Estée Lauder 1906-ban született – hihetetlen, hogy amikor találkoztam vele, már 83 éves volt. Születésének ideje egyébként olyan titkos volt, mint a D-Day, azaz a normandiai partraszállás napja, de a legtöbb helyen az 1908-as évszám szerepel. 97 éves korában hunyt el.
Apja előbb szabóműhelyt nyitott, majd vaskereskedést, ahol Estée megszerezhette első munkatapasztalatait mint eladó. Állítólag már akkor is képes volt mindent eladni, később pedig a szépségipar talán legnagyobb kereskedelmi zsenije vált belőle. A finom, keskeny arcú szépséget ekkor még a színésznői pálya vonzotta, de hamarosan rájött, hogy ügyesebben tud eladni, mint színpadon játszani.
Az arckrémek első változatait nagybácsija, egy John Schotz nevű, zsidó származású magyar vegyész keverte ki. A vállalkozást 1947-ban (egyes források szerint) 1946-ban alapították. A krémek receptje családi titok maradt, akárcsak a Coca-Cola vagy a Zwack Unicum összetétele. Olyan, a kozmetikai iparban forradalminak számító újdonságokat vezetett be, mint a termékminták, a nagyobb értékű cikkek mellé csatolt ajándékok, vagy a szelíd szépségű modellek felkérése, akik közé bekerülni rang és dicsőség volt. Később világhírű színésznők lettek büszkén az Estée Lauder arcai, és áldották szerencséjüket, mert később ennek köszönhetően színésznők és milliomosok lettek.
Beleivódott a bőrbe
Estée Lauder fürdőolaja zseniális húzásnak bizonyult. Míg sokáig a nők csak egy-két csepp parfümmel hintették be a fültövüket vagy a csuklójukat, addig a fürdőolajtól – amely ugyanazt az illatalapot tartalmazta, mint a parfüm – a bőr bársonyos lett, és tartósan árasztotta magából a kedvenc kompozíciót, olyannyira, hogy még a ruhák is átvették az illatot. A Youth-Dew-nak, amely parfümként is funkcionált, 1953-ban volt a premierje. Ahelyett, hogy francia illatszereket szórtak volna magukra az amerikai nők, ebből öntöttek néhány cseppet a fürdővizükbe. Az első évben 50 ezer palackot adtak el belőle; 1984-re ez a szám 150 millióra emelkedett.
Egy 1985-ös dokumentumfilmben Estée azt nyilatkozta: „Soha életemben nem dolgoztam egyetlen napot sem eladás nélkül. Ha hiszek valamiben, eladom.” Abban is úttörő volt, hogy fiatal anyaként sem hagyta abba a munkát, pedig imádta fiait. Utólag nem szégyellte kevésbé boldog éveit, sőt azt is bevallotta, hogy amikor depressziós lett, akkor fogyott a legtöbb terméke.
A francia kormány Becsületrendet adományozott neki, Párizs városa is kitüntette ki, az Amerikai Üzletasszonyok Társasága 1967-ben az Egyesült Államok 10 legbefolyásosabb üzletasszonya közé választotta, az amerikai parfümkészítők társasága pedig 1994-ben Élő Legenda díjat adott át neki. 97 éves korában hunyt el.
