Félreértett római mondás: az „Ép testben ép lélek” mást jelent, mint gondolnád

GettyImages-92818945

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Ép testben ép lélek – tartja a híres ókori szólás, amelyet időtlen idők óta hangoztatnak az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás hívei, azt bizonygatva, hogy a sport nemcsak a testet edzi meg, de a pszichikumra is kiváló hatással van, a nagy szellemek pedig nemcsak intellektuális, de fizikai fejlődésükre is energiát fordítanak. De vajon tényleg ezt sugallja az idézett szállóige?

A híres mondás a Kr. u. 1–2. században élt római szatíraírótól, Decimus Iunius Iuvenalistól származik, aki minden darabjában egy-egy fő kérdésre, témára kereste a választ – a 10. szatírában, melynek témája Miért imádkozzunk az istenekhez?, olvasható az alábbi sor: „…orandum est út sit mens sana in corpore sano…”, vagyis „azért kell imádkozni, hogy egészséges legyen a lelkünk az egészséges testben”. A latin mondat utolsó öt szava idővel önálló életre kelt, és különböző mozgalmak, sportklubok mottója, illetve sokak, például Pierre de Coubertin, az olimpiai mozgalom alapítója és Harry S. Truman amerikai elnök számára személyes jelmondat lett.

Iuvenalis azonban nem egészen arra gondolt híres sorában, amit az utókor feltételez – írja Hahner Péter történész híres tévhitekről írt munkájában. A szatíraszerző egyrészt pellengérre állította azokat a római polgárokat, akik jelentéktelen ostobaságok miatt imádkoznak isteneikhez, hiszen szerinte csak a testi és szellemi egészségért érdemes fohászkodni, másrészt éppen azt a hiedelmet gúnyolta ki, miszerint magas intellektus kizárólag szép, sportos testtel párosulhat, ugyanis a mindennapi életben rengeteg ellenpéldával találkozott.

A mondat értelme pont ellentétes azzal, amire a legtöbben gondolnak: Iuvenalis szerint az ép test nem garantálja az ép lelket, ritka adomány ez, amiért érdemes imádkozni az istenekhez, sőt, egészséges lélek nélkül az egészséges test semmit sem ér. A szatíraíró műveiben egyébként számos egyéb híressé vált szállóigét is olvashatunk, tőle származik például a „kenyeret és cirkuszt”, illetve a „ritka madár a földön” is.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra