Hajvágásnak köszönheti a karrierjét
Az 1937-ben, az iowai Cedar Rapidsben született Robert Cletus Driscoll 5 éves volt, amikor családjával Los Angelesbe költöztek, szigetelőanyag-ügynök édesapja egészségét ugyanis legyengítette az azbeszt, ezért orvosa Kalifornia kedvező, napos időjárását javasolta gyógyírként. A kis Bobby kedves, szereplős arcával és csibészes karakterével elbűvölte a felnőtteket, köztük a család borbélyát, aki színész fia segítségével elintézte, hogy a fiút meghallgatásra hívják az MGM stúdióba egy készülő nagyjátékfilm, Az elveszett angyal egyik apró epizódszerepére – a próbafelvétel annyira sikeres volt, hogy Bobby több mint 40 riválisát kenterbe verve megkapta a kétperces szerepet, és még óvodásként bemutatkozhatott a filmvásznon.

Az elveszett angyalt követően az ifjú tehetség – akit ekkor már profi ügynök menedzselt – folyamatosan kapta az egyre nagyobb szerepeket, évente 3-4 filmben is felbukkant, az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 1946-ban felfigyelt rá a rajzfilmek koronázatlan királya, Walt Disney, és – első férfi színészként a Disney stúdió történetében – állandó szerződést ajánlott neki. Még ugyanabban az évben Driscoll eljátszhatta A Dél dala – Rémusz bácsi meséi című, hús-vér szereplőket és animációt vegyítő film egyik főszerepét.
A Joel Chandler Harris klasszikus mesekönyve nyomán készült alkotás napjainkban viták tárgya, ugyanis sokak szerint sértő, sztereotip módon ábrázolja a színes bőrű rabszolgák életét, és a Disney stúdió mondhatni, tagadja a létezését, a maga korában viszont kiemelkedő siker volt, két Oscart is nyert, így a 9 éves fiú a legnépszerűbb gyereksztárok sorába emelkedett. A Filmakadémia szavazói még azt is fontolgatták, hogy különleges Oscar-kategóriaként „legjobb gyerekszínészi alakítás” díjával honorálják Driscollt és filmbeli partnerét, Luana Pattent, ami ugyan végül nem történt meg, de a „Hollywood üdvöskéinek” keresztelt páros két évvel később, a Szívemnek oly kedves című családi filmben újra elkápráztatta a közönséget.
Kamaszként már nem kellett a Disney-nek

A következő nagy ugrást a Disney első teljes egészében élő szereplős filmje, az 1950-es A kincses sziget jelentette: Robert Louis Stevenson kalandregényének adaptációjában a 13 éves Driscoll játszotta a főhős, Jim Hawkins szerepét, és ugyanebben az évben már tényleg megkapta a gyerekszínészi Oscar-különdíjat. A következő nagy projekt a Disney stúdió 14. egész estés animációs filmje, a Pán Péter lett, melynek címszereplőjéhez Driscoll állt modellt, és a hangját is ő kölcsönözte a figurának; ugyan a felvételek 1951-ben fejeződtek be, az időigényes animációs munka miatt a film csak két évvel később kerülhetett a mozikba, amikor hősünk már 16 éves kamasz volt, vagyis jócskán kiöregedett az ártatlan gyerekszerepekből.
A stúdió több filmtervet is dédelgetett Driscoll számára, Tom Sawyer és az ifjú Robin Hood eljátszását is felajánlották neki, ezek közül azonban egyik sem valósult meg, 1953-ban pedig úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg a felcseperedett gyerekszínész szerződését. Bobby ekkor már heti 1750 dolláros fizetést kapott a Disney-től, a vállalat vezetői pedig úgy látták, nem éri meg ekkora összeget költeni egy pattanásos, mutáló kamasz fiúra, akinek megváltozott karaktere már kevésbé az elbűvölő csibészek, inkább a rosszfiúk eljátszására tette volna őt alkalmassá.
Egy másik magyarázat szerint a menesztés oka a befolyásos üzletember és filmproducer, Howard Hughes volt (az ő életéről szól Martin Scorsese filmje, Az aviátor), aki a ’40-es évek végén megvásárolta a Disney filmjeit forgalmazó RKO stúdiót, és roppant ellenszenvet érzett Driscoll iránt, ezért minden erejével azon volt, hogy megváljanak tőle. A Walt Disney által korábban az ideális gyerekszínészként jellemzett fiú hirtelen munka nélkül találta magát: nevét Robert Driscollra változtatva megpróbált komolyabb, felnőtt filmszerepet találni, a közönség és a producerek szemében azonban továbbra is a Disney gyereksztárja maradt, a beskatulyázásból pedig lehetetlen volt szabadulni.
17 évesen próbálta először a heroint
Miközben hősünk a rádióban, illetve az akkor szárnyait bontogató televízióban talált magának munkákat, szülei kivették őt a gyerekszínészeket és gazdag filmsztárok gyerekeit oktató Hollywood Professional középiskolából, hogy egy átlagos Los Angeles-i intézményben folytassa tanulmányait, ahol előélete miatt társai gúnyolódásának, zaklatásának céltáblájává vált, és a jegyei is alaposan leromlottak. A sorozatos kudarcok elől Bobby a drogokhoz menekült, saját bevallása szerint 17 éves volt, amikor először használt heroint – „volt elég pénzem, hogy megengedhessem magamnak”.
Érettségi után Driscoll és barátnője, Marilyn Jean Rush úgy döntöttek, összeházasodnak, a szülők azonban mindkét fél részéről ellenezték az ötletet, ezért a pár megszökött otthonról, és Mexikóba menekült, hogy kimondják egymásnak az igent. Esküjüket később Los Angelesbe visszatérve megújították, a kapcsolat azonban – annak dacára, hogy a párnak három gyereke is született – nem bizonyult tartósnak, 1960-ban hivatalosan is válással lett vége; a lecsúszott Driscoll ekkor már szinte egyáltalán nem kapott szerepeket, drogfüggőségét pedig egyre kevésbé volt képes kordában tartani.

A nincstelenné lett, leginkább szülei házában meghúzódó és Los Angeles-i tengerpartokon tengődő egykori gyerekszínésznek gyakran meggyűlt a baja a törvénnyel, kábítószer-birtoklásért, betörésért, egyik alkalmi barátnője bántalmazásáért és csekkhamisításért is letartóztatták, végül egy évre börtönbe került, ahol drogrehabilitációs terápián is részt kellett vennie. Feltételes szabadlábra helyezését követően Driscoll a képzőművészettel próbálkozott, és egy ideig ácsként is dolgozott, 1965-ben azonban a nyugati partot véglegesen otthagyva New Yorkba költözött, ahol összebarátkozott a korszak egyik legfelkapottabb művészével, Andy Warhollal.
A pop-art atyja ismerősei visszaemlékezése szerint egyfajta perverz élvezetet lelt benne, hogy az őt körülvevő népes baráti körben tudhatja Hollywood egykori gyereksztárját, Driscoll pedig élvezte a figyelmet, és szívesen vett részt Warhol excentrikus művészeti projektjeiben és pikáns partijain, utolsó filmszerepét is egy – stílusosan Mocsok címre keresztelt – underground kísérleti filmben játszotta.
Csak évekkel később értesült a világ a haláláról
Három évvel később Warhol Greenwich Village-i főhadiszállásától nem messze találtak rá egy üres ágyrácsban fekve, az említett bontásra váró házban a 31 éves Driscoll holttestére, melynek személyazonosságát senki sem tudta megállapítani, a halott ereit megvizsgálva azonban kétségtelennek tűnt a heroinfüggőség ténye, az orvosok pedig úgy találták, hosszú évek kábítószerezése következtében kialakult érelmeszesedés miatti szívelégtelenség végzett az ismeretlen férfival. A rejtélyes holttestet egy hajléktalanok számára fenntartott névtelen tömegsírba hantolták el a Bronx városnegyedhez tartozó Hart-szigeten, és évekig senki sem tudta, mi is történt Hollywood egykori üdvöskéjével.

Driscoll már legalább egy éve halott volt, amikor édesanyja bejelentette eltűnését a New York-i rendőrségen – szerette volna ugyanis visszahívni Los Angelesbe a fiát, hogy halálos beteg édesapja mellett lehessen az utolsó időkben –, a hatóságok végül ujjlenyomatok segítségével találták meg és azonosították a holttestet. Bobby édesapja mellett, a kaliforniai Oceanside-ban kapott őt megillető fejfát, maradványait azonban nem temették újra, továbbra is a tömegsírban nyugszanak a kontinens másik felén; a nagyközönség csak 1971-ben értesült a tragikus sorsú gyereksztár haláláról, amikor A Dél dala újra a mozikba került, és emiatt Driscoll nevét ismét emlegetni kezdték.
Az évekig világszerte ünnepelt, majd kidobott és végül nincstelenné lett Bobby Driscoll története nemrég kapott újra szomorú aktualitást, a Disney égisze alatt készült Chip és Dale: A csipet csapat című film egyik negatív karaktere ugyanis egy kiöregedett, lecsúszott egykori gyerekszínész, aki még mindig régi híres szerepe, Pán Péter jelmezét hordja. A karaktert sokan negatívan fogadták, tiszteletlenséggel vádolva a stúdiót, amely szerintük gúnyt űz megalázott és mellőzött egykori sztárjának tragédiájából.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés