Az arany eredete évtizedek óta rejtélyt jelent az asztrofizikusok számára. Míg a könnyebb elemek, mint a hidrogén vagy a hélium, a Nagy Bumm után keletkeztek, a nehezebb elemek, például a vas, szupernóva-robbanások során jöttek létre. Az arany azonban ezeknél is nehezebb, keletkezése jóval ritkább és extrémebb eseményeket igényel.
A távoli aranybánya
Eddig úgy vélték, az arany kizárólag neutroncsillagok összeolvadásakor, úgynevezett kilonova-események során jöhet létre. Most azonban egy új tanulmány szerzői, köztük a Columbia Egyetem doktorandusza, Anirudh Patel, azt állítják: a mágneses neutroncsillagok óriási kitörései szintén hozzájárulhatnak a nehéz elemek kialakulásához.

A felfedezést archív űrtávcsöves adatok, köztük a 2004-es INTEGRAL műhold által rögzített gamma-sugárzás újraértelmezése tette lehetővé. A jelek megegyeznek azokkal az elméleti modellekkel, amelyek szerint a magnetárok felszíni „csillagrengései” során kilökődő anyag olyan forró és gyors mozgású lehet, hogy alkalmas az aranyhoz hasonló nehéz elemek előállítására.
Bár egyes kutatók, mint Dr. Eleonora Troja olasz asztrofizikus, óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében, és inkább alternatív lehetőségként tekintenek a magnetárokra, a felfedezés új utakat nyithat az univerzum fejlődésének és összetételének megértésében.
Ha kíváncsi vagy a Magyarországon található hatalmas aranylelőhelyre, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés