Van-e jogunk állatokat ölni a tudomány nevében? Az állatkísérletek ellentmondásos világa

GettyImages-763162337
Kálmán Szonja

Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.

A kísérleti állatok világnapján érdemes mindkét oldal érveit megismerni: az orvostudomány úgy tartja, elengedhetetlen állatokkal kísérleteket végezni annak érdekében, hogy egyes betegségek kezelésében, az emberi szenvedés megfékezésében előrelépést tehessen a tudomány, míg az állatvédők szerint csak a szenvedést és a halált jelentik ezek a kísérletek, melyekben az állatokat kiválthatnák a kutatók, ha akarnák. A kozmetikumok tesztelése nem is lehetséges már állatokon az Európai Unióban sem, a gyógyszerkísérletek azonban továbbra is bevonásukkal folynak.

A tudomány álláspontja az állatkísérletekről

Számos oka van annak, amiért állatokon kísérleteznek emberi felhasználásra használt gyógyszerek fejlesztése során a korai fázisokban. A következők mind azt indokolják, hogy fenntartsák ezt a gyakorlatot:

  • Az állatok biológiai felépítése nagyon hasonló az emberekéhez, az egerekkel 98 százalékban egyezik meg DNS-ünk.
  • Az állatok sok egészségügyi problémára ugyanúgy fogékonyak, mint az ember, legyen szó daganatos megbetegedésről, szívbetegségről vagy diabéteszről.
  • Rövidebb élettartamuknak köszönhetően teljes életciklusukra vetítve vizsgálható a gyógyszerek hatása az állatkísérleteken keresztül.
Az állatkísérletekben használt egyedek élete sivár és szenvedéssel is teli lehet
Az állatkísérletekben használt egyedek élete sivár és szenvedéssel is teli lehet Santiago Urquijo / Getty Images Hungary

Nem született még olyan felfedezés, amely helyettesíthetné egy élő, lélegző, teljes szervrendszer összetett funkcióit, amely olyan tüdő- és keringési struktúrákkal rendelkezik, mint az emberé. Amíg ilyen felfedezés nem történik, 

az állatok kritikus szerepet játszanak a potenciális új gyógyszerek és orvosi kezelések hatékonyságának és biztonságosságának tesztelésében,

valamint a nemkívánatos vagy veszélyes mellékhatások, például a meddőség, születési rendellenességek, májkárosodás, toxicitás vagy rákkeltő potenciál felismerésében.

Mindezeket nem lenne etikus embereken tesztelni, ugyanakkor fontos kideríteni, ha egy szernek ilyen rizikója van, ezért egyelőre maradnak az állatkísérletek mint egyetlen létező megoldás.

Kozmetikumokat nem szükséges állaton tesztelni

Míg a betegségek gyógyítása olyan feladat, amely létjogosultsága nehezen vitatható, a különböző kozmetikumok fejlesztése már olyan terület, amelyen döntéshozók léptek az állatkísérletek megszüntetésére. Az Európai Unióban 2013-ra teljes mértékben kivezették az állatkísérleteket a kozmetikumfejlesztésből, és erősen kontrollálják azt is, milyen típusú kísérletekben lehet még állatokon tesztelni.

Az EU-ban csak akkor lehet állatokat felhasználni a kutatásban, ha ez tudományosan meggyőzően indokolt, ha a kutatás várható haszna meghaladja az állatok szenvedésével járó lehetséges kockázatokat, és ha a tudományos célok nem érhetők el állatoktól mentes alternatív módszerekkel. Csak olyan projekteket engedélyeznek, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Kísérletek esetében megkövetelik az állatok fájdalmának csökkentését.

Kozmetikumok fejlesztéséhez nem szükségesek az állatkísérletek az uniós álláspont szerint
Kozmetikumok fejlesztéséhez nem szükségesek az állatkísérletek az uniós álláspont szerintCarol Yepes / Getty Images Hungary

Ezek a fajok lehetnek érintettek

A fajok kiválasztása a kutatás típusától, céljától és módszerétől függ: olyan fajokat kell használniuk a kutatóknak, amelyek a legkevésbé képesek fájdalmat és szenvedést átélni, és amelyekkel releváns eredményeket kaphatnak. Az állatok eredete is számít: 

egereket, patkányokat, zebrahalakat, békákat, nyulakat, macskákat, kutyákat és főemlősöket kifejezetten kutatási célokra kell tenyészteni.

Vadon élő vagy kóbor állat akkor használható csak, ha a kutatási cél csak rajtuk keresztül érhető el.

Az uniós szabályozás megköveteli, hogy a kísérleti állatok fájdalmát csökkentsék, beavatkozások előtt, ha az nem veszélyes számukra, altassák őket. A kísérleteket követően, ha már nem tervezik az állatot használni, tovább gondoskodnak róla, ha állapota lehetővé teszi, akkor nem az adott intézményen belül, hanem új otthont találva számára. Az is tény ugyanakkor, hogy sok kísérleti állat olyan egészségi állapotba kerül a procedúrák végeztével, amelyben a leghumánusabb az, ha elaltatják.

Te mit gondolsz az állatkísérletekről?

Az állatvédők álláspontja

A PETA a laborok ketreceiben a következő, jó eséllyel fájdalmas beavatkozással járó procedúrára váró állatok helyzetébe képzeli magát: ezek az állatok fájdalmat és rettegést kell, hogy átéljenek, miközben a kísérletekben használják őket. 

A sivár környezet, amelyben a beavatkozások közt és közben töltik idejüket, hozzájárul a stresszhez, amelyet nap mint nap megélnek,

ennek hatására sokan saját szőrüket rágják, körbe-körbe rohangálnak vagy csak előre-hátra dülöngélnek.

Ez az élet jut nekik, melynek vége a szervezet szerint a legtöbb esetben az altató injekció.

Tevékenységükben nagy szerepet játszik az, hogy bár az EU-n kívüli országok is betiltották már a kozmetikai célú állatkísérleteket, az USA-ban ez nincs így. Azért küzdenek, hogy a technológiailag fejlett, nem állatkísérletes vizsgálati módszereket alkalmazzák világszerte inkább állatkísérletek helyett. Ezek a tesztek nemcsak humánusabbak, de olcsóbbak, gyorsabbak és az emberek számára relevánsabbak is lehetnek.

Jelenleg a PETA adatai szerint az Egyesült Államokban évente több mint 100 millió állat szenved és pusztul el vegyszer-, gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai tesztek, valamint orvosi gyakorlatok és az egyetemeken végzett, kíváncsiságból végzett orvosi kísérletek során.

A legfurcsább kísérletek

Nem nehéz megérteni az állatvédők dühét akkor, amikor a világ legfurább állatkísérleteinek sorát tekintjük át: az ötvenes években egy felnőtt kutya nyakára varrták rá egy kis testű kutya mellső lábait és fejét. A létrejött, szerencsétlen bizarr kreatúra hat napot élt, majd elpusztult. 

A NASA 1995-ben pókoknak adott különböző drogokat, majd megfigyelte, ezek milyen hatást gyakoroltak az állatokra:

a módszer lényege az volt, hogy az általuk drog hatása alatt szőtt hálókat figyelték meg. Egy majomnak pedig agyába és kezeibe ültettek implantátumokat, amelyek segítségével egy robotkart tudott agyával irányítani.

Kutyát kétfejűvé operálni nem létszükséglet, ám életmentő gyógyszerekről nem mindenki mondana le szívesen: az állatkísérletek területe tele van erkölcsi kérdésekkel és nehéz kérdésekkel. Míg a kozmetikumok létrehozására végzett tesztekről lemondani nem nehéz döntés, a gyógyszeripar számára sokáig jelenthet még kihívást annak eldöntése, kiváltható és kiváltandó-e az állatok szerepe a kutatások terén.

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra