Az afrikai fiú, akit állatkertben mutogattak

74184497 103419551125647 5251313524767981568 n

Az 1900-as évek elején a New York-i állatkert lakója volt egy alacsony termetű, bennszülött ruhákba öltöztetett afrikai fiatalember, akit majmokkal együtt, ketrecben mutogattak a látogatóknak. Ota Benga népszerű látványosságnak számított, sokakat viszont felháborított a vele szembeni bánásmód – a férfi sorsa azonban kiszabadulása után sem fordult jobbra.

Ota Benga 1883 körül született a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén egy nomád pigmeus törzs tagjaként, és kamasz volt, amikor az országot gyarmatosító Belga Királyság katonái lemészárolták a családját; a fiú sikeresen elmenekült, nem sokkal később azonban egy másik törzs fogságába esett, akik eladták rabszolgának egy gazdaságba. Itt talált rá húszéves kora körül Samuel Phillips Verner amerikai felfedező-üzletember, aki egy font sóért és egy vég szövetért megvásárolta a fiút fogvatartóitól (más források szerint kannibálok markából mentette ki, ez a verzió azonban inkább a korabeli szenzációhajhász sajtó kitalációjának tűnik).

Verner nem emberbaráti segítő szándékból szabadította fel a fiatal rabszolgát – az 1904-ben megrendezendő St. Louis-i világkiállítás szervezőinek megbízásából járt Afrikában, ahol pigmeusokat kellett összeszednie, hogy más egzotikus népek tagjaival együtt mutogathassák őket a közönségnek. Így került Benga az Egyesült Államokba, ahol az említett expó népszerű „kiállítási tárgya” vált belőle, Vernert pedig erőfeszítéseiért aranyéremmel jutalmazta a zsűri. A kiállítás „emberi látványosságai” között szerepelt Geronimo, a legendás egykori apacs törzsfőnök is, aki időskorára országos „celeb” lett, és a sztori szerint szoros barátságot kötött ifjú pigmeus „kollégájával”.

Ota Benga (balról a második) más afrikai „bennszülöttekkel” a St. Louis-i világkiállításon
Ota Benga (balról a második) más afrikai „bennszülöttekkel” a St. Louis-i világkiállításonWikimedia Commons

Az állatkert „sztárja” lett a pigmeus fiú

A világkiállítás végeztével Verner visszavitte Bengát Afrikába, a fiú azonban nem érezte magát otthon szülőföldjén, és arra kérte pártfogóját, hadd éljen továbbra is inkább Amerikában; kérése meghallgatásra talált, a felfedező a Bronx városrészben található New York-i Zoológiai Parkban szerzett munkát a fekete fiatalember számára. Benga kezdetben az állatok etetésében, gondozásában segített az állatkert dolgozóinak, a menedzsment azonban hamarosan belátta, hogy sokkal érdekesebb és jövedelmezőbb módon is hasznosíthatják afrikai vendégük jelenlétét.

Bengát 1906 szeptemberében nyilvánosan mutogatni kezdték a látogatóknak – a fiút primitívnek állították be, és bennszülött gúnyában, majmokkal összezárva tették közszemlére, hétköznapokon és szombaton 25 centért, vasárnap ingyen találkozhattak vele az érdeklődők. Ota szándékosan rájátszott a szerepére: különböző mutatványokat végzett, a majmokkal birkózott, nyílvesszőkkel lőtt célba, függőágyat vagy kis szőnyeget szőtt, és furcsa, ismeretlen nyelven beszélt, melyről a laikusoknak úgy tűnt, mintha a majmok megértenék.

A Bronxi állatkert „sztárja”, az afrikai fiú
A Bronxi állatkert „sztárja”, az afrikai fiúWikimedia Commons

A fiatal pigmeus néhány fogát gyerekkorában a törzsi hagyományoknak megfelelően elöl hegyesre faragták, ezért úgy néztek ki, mintha vámpírfogak lennének – az állatkert személyzete természetesen „ráharapott” erre a furcsaságra, és úgy reklámozta Bengát, mint aki bármikor képes lenne széttépni bárkit, aki az útjába kerül. A ketrecnél a kiállított állatokhoz hasonlóan tájékoztató felirat közölte a látogatókkal a 23 éves, 150 centiméter magas és 46 kilós bennszülött férfi származási és „befogási” helyét.

Kiszabadult, de sosem jutott haza Afrikába

A ketrecbe zárt „afrikai vadember” gyorsan az állatkert legnépszerűbb látványossága lett, tömegek zarándokoltak Bronxba csak azért, hogy Bengát láthassák – naponta 40 ezren nézték, amint különböző mutatványait végzi, és ámultak furcsa szokásain. A pigmeus fiatalember sorsa azonban nemcsak a látványosságra éhes közönség, hanem emberi jogi aktivisták, köztük egy fontos színes bőrű keresztény szervezet figyelmét is felkeltette, akik széles körű tiltakozásba kezdtek a Bengával szembeni embertelen és rasszista bánásmód miatt.

Ota Benga a lefaragott fogait mutatja
Ota Benga a lefaragott fogait mutatjaWikimedia Commons

A tiltakozások hatására az állatkert igazgatója mindössze 20 nap után levette a műsorról a bennszülött fiút, és az említett keresztény szervezet elnöke, James H. Gordon tiszteletes gondjaira bízta őt; a tiszteletes egy általa vezetett, színes bőrű gyerekek számára fenntartott New York-i árvaházba küldte Bengát, ahol megtanították asztalnál enni és angolul beszélni, négy évvel később pedig a Tennessee állambeli Lynchburgbe került. Itt – huszonévesen – elkezdte az általános iskolát, és teológiát is tanult, az 1910-es évek elején pedig a helyi dohánygyárban talált munkát: azt remélte, fizetéséből képes lesz annyit félretenni, amiből visszatérhet Közép-Afrikába, és szülőföldjén új életet kezdhet.

Reményeit azonban meghiúsította az első világháború kitörése, mely igencsak korlátozta a személyszállító hajóforgalmat az óceánon keresztül – a kilátástalanságba, depresszióba süllyedt Benga 1916 márciusában önkezével vetett véget életének; rituális tüzet gyújtott, kiszedte a fogait, és egy kölcsönkért pisztollyal szíven lőtte magát. A 33 éves férfi földi maradványait jeltelen sírba temették a lynchburgi temető feketék számára fenntartott részében, melyet mára felszámoltak; több mint egy évszázaddal később, 2017-ben a város vezetősége úgy döntött, köztéri táblával emlékeznek meg egykori lakójuk alakjáról.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra