Pakisztáni menekülttáborban lelt rá modelljére a fotóriporter
A neves amerikai folyóirat fotóriportere, Steve McCurry 1984 decemberében látogatott el Pakisztánba, ahol bejárta az afgán határ mentén található menekülttáborokat, közelebbről szemügyre (és lencsevégre) véve a szovjet hadsereg és a mudzsáhid felkelők között dúló háború miatt hazájukból elvándorolt afgán menekültek életét. A fotós a Pesavar város melletti Nasir Bagh-i tábor iskolájában találkozott egy rendkívül szuggesztív zöld szempárral megáldott 12-13 év körüli lánnyal, aki rögtön felkeltette a figyelmét, azonban túlságosan félénknek bizonyult, vörös fejkendőjébe burkolózva próbálta elrejteni az arcát a különös idegen elől.
McCurry trükkhöz folyamodott, először a lány egyik osztálytársát kapta lencsevégre, majd megkérdezte a vonakodó alanytól, őt is lefényképezheti-e. A bizalmatlan, tétova igen választ követően több fotót is lőtt az igéző szemű lányról Nikon FM2 gépével, Kodachrome 64-es színes nyersanyagra, melyek közül az egyik – egy portré, melyen a lány közvetlenül a fényképezőre emeli tekintetét – annyira jól sikerült, hogy a National Geographic következő év júniusi számának címlapjára került.
18 évvel később találkozott újra a fotós és a menekült lány
A gondolatébresztő fotó hamar a magazin valaha készült leghíresebb felvételévé vált, világszerte „sztárrá” téve az ismeretlen afgán lányt, akinek kilétét McCurry másfél évtizeden keresztül sikertelenül próbálta kideríteni, mígnem 2002-ben, a közel-keleti ország amerikai megszállását és a tálib kormány elkergetését követően egy dokumentumfilmes csapattal visszatért Afganisztánba, hogy egykori modellje nyomára leljen. A kutatást ezúttal siker övezte: a fotós újra találkozott az azóta felnőtt afgán lánnyal, Sharbat Gulával, aki annak idején testvéreivel és nagyanyjával menekült el a háború borzalmai elől, gyalog téve meg az utat a hegyvidéken keresztül a szomszédos Pakisztánba.
Gulát alig egy évvel a fénykép készítése után, még serdülőként férjhez adták egy pékhez, négy lánynak (akik közül a legkisebb még csecsemőkorában meghalt) és egy fiúnak adott életet, 1992-ben pedig férjével és gyermekeivel együtt visszatért szülőhazájába. A róla készült ikonikus fotót a McCurryvel történt újbóli találkozáskor látta először, és dühös reakcióval fogadta, az afgán tradíciók szerint ugyanis nem illik egy nőnek szemkontaktust létesítenie, az arcát mutatnia és lefényképeztetnie magát olyan férfival, aki nem családtagja – később mégis megbékélt a hírnévvel, és úgy nyilatkozott, mivel a fénykép sokakban keltett szimpátiát a menekültek ügye iránt, örül neki, hogy elkészült. Férje engedélyével azt is megengedte a fotósnak, hogy újra lencsevégre kaphassa őt.
Az egykori menekült lány és családja viszontagságai itt még nem értek véget: 2016-ban az ismét Pakisztánban élő, időközben megözvegyült Gulát és gyerekeit a helyi hatóságok hamis beutazási iratokkal való visszaélés vádjával letartóztatta és hazadeportáltatta Afganisztánba, ahol Asraf Gáni államfő fogadást rendezett a tiszteletére, és egy új lakást is adományozott neki. A tavaly őszi amerikai kivonulás és tálib hatalomátvétel után Gulát minden vagyonától megfosztották, és az élete is veszélybe került, végül az olasz kormány segítségével sikerült kimenekíteni őt: hivatalos menekültstátuszt kapott és jelenleg Olaszországban tartózkodik.
A világhírű fotó utóéletét jól mutatja, hogy 2015-ben még a finn szimfonikus metálzenekar, a Nightwish is dalt írt The Eyes of Sharbat Gula, vagyis Sharbat Gula szemei címmel, és költőket is megihletett már McCurry felvétele.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
