Világom

A 2026-os év rendkívüli izgalmakat tartogat a csillagászat szerelmeseinek, hiszen több olyan ritka jelenség is látható lesz hazánk felett, amelyre évek óta várunk. Az év egyik abszolút fénypontja az augusztus 12-i teljes napfogyatkozás lesz, amely bár Magyarországról „csak” részlegesként lesz megfigyelhető, így is lenyűgöző látványt nyújt majd.

A történelemben számtalanszor előfordult, hogy a politikai ideológia határozta meg a tudomány irányát, ám ezekről a törekvésekről a legtöbbször kiderült, hogy vagy életveszélyesek, vagy tudománytalanok, esetleg mindkettő. Trofim Gyenyiszovics Liszenko szovjet biológus sem csak egy ártalmatlan féleszű volt, aki úgy hitte, Magyarország klímája megfelelő a narancstermeléshez: elképzelései közvetetten milliók halálát okozták.

Haját olykor rózsaszínes vagy kékes árnyalatokra festette a naponta fodrászhoz járó Rotschild Klára, aki finom stílusérzéke, fotografikus memóriája és fantasztikus kapcsolatteremtő képessége révén divatdiktátorrá és befolyásos üzletasszonnyá válhatott a szocializmus éveiben. Neve eggyé vált az eleganciával, korabeli sztárok és politikusok feleségei is a szalonjából öltözködtek.

A klímaváltozás hatásai közül az erdőtüzek és azok füstje egyre inkább az amerikai közegészségügy egyik legnagyobb kihívásává növi ki magát. Évente egyre több ember hal meg a csendes gyilkos nyomán, mégsem tulajdonítanak neki elég nagy jelentőséget.

Falakon végigfutó növényzet, kitört ablakok, nyikorgó ajtók – mintha csak egy horrorfilm egyik jelenetében lennénk, pedig a helyszín valós. Ami azonban igazán hátborzongatóvá teszi a házat, az a történet, amely generációk óta kering róla.

Spanyolország partjainál, a Földközi-tengerben található Tabarca a kontinens legkisebb lakott szigete, ahol alig száz állandó lakos él. A sziget különlegességét azonban nemcsak a kis mérete adja, hanem az a tény is, hogy a macskák száma jóval meghaladja az emberekét. A helyiek szerint ezek a négylábú lakók a sziget mindennapjainak természetes részei, és szinte együtt élnek velük, mintha közösséget alkotnának.

A víznyelők önmagukban is igen félelmetes látványt nyújtanak, és akkor arról a tényről még nem is beszéltünk, hogy 100 méternél is mélyebbek lehetnek.

Ma már minden pékségben megtaláljuk, sőt, nagyobb élelmiszerláncok boltjaiban fagyasztott változat is kapható, amit otthon megsütve friss péksüteménnyel örvendeztethetjük meg a családot. A bátor időmilliómosok persze megpróbálkozhatnak elkészíteni a croissant-t otthon is, ám ez némi gyakorlatot igényel. Mielőtt azonban valaki azt hinné, hogy recept következik, gyorsan mondom, hogy a franciának hitt pékáru történetéről lesz szó.

A világ gasztronómiája tele van meglepetésekkel, de van egy kategória, ami még a legbátrabbakat is próbára teszi: a világ legbüdösebb ételei. De vajon tényleg az illat alapján kell ítélni vagy az íz megéri a bűzzel járó áldozatot?

Az emberiség története során rengeteg személy eltűnését jegyezhetjük fel. Sok esetben a mai napig nem derült fény sem hollétükre, sem az esetek okára. Nem egy a valóság határait feszegeti, mintha nyom nélkül felszívódtak volna.

Kevés ember képes hátat fordítani a világnak, és évtizedeken át a természet közelségében élni. Mauro Morandi, akit a sajtó „az olasz Robinson Crusoe”-ként emlegetett, pontosan ezt tette: a férfi több mint három évtizedet töltött egyedül a Szardínia partjainál fekvő Budelli-szigeten.

A fehér boszorkánylepkeként is emlegetett Thysania agrippina a Föld egyik legmisztikusabb és legnagyobb lepkéje: szárnyfesztávolsága elérheti a 30 centimétert, így könnyedén túlnő egy átlagos emberi fej szélességén.