Tízezer ember életét mentette meg útlevélellenőrként a brit Schindler

Jelentéktelen kinézetű, kissé túlsúlyos fickó volt, mégis Nagy-Britannia egyik legtehetségesebb kémjeként tartották számon. Ki volt és mit tett a háború alatt Frank Foley?

Akik ismerték, mindannyian jelentéktelen külsejűnek írták le: alacsony, kissé túlsúlyos ember volt, és Gandhihoz hasonló kerek szemüveget viselt. Frank Foley azonban valójában Nagy-Britannia egyik legtehetségesebb kémje volt, aki ezrek életét mentette meg, segített a norvég ellenállásnak, és kihallgatta Rudolf Hesst.

Szerzőnkről

Tulok Péter történész a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza. Kutatási területe a magyar történeti historiográfia, a 19-20. századi diplomácia- és művelődéstörténet, a svéd–magyar diplomáciai kapcsolatok, Budapest ostroma és a magyarországi embermentés története. 

Somersetből az MI6-hez

Az eredetileg ír származású Francis Edward Foley Somerset megyében született egy vasúti munkás fiaként. Középiskolai tanulmányait egy jezsuita iskolában végezte, majd tanárai ösztönzésére egy franciaországi papi szemináriumba ment. Itt döntött úgy, hogy a papi hivatás helyett a tudományokkal szeretne foglalkozni. Sokat utazott Európában, különösen tehetséges volt a nyelvek terén, folyékonyan beszélt franciául és németül is.

Az első világháború idején a hírneves angol Sandhursti Királyi Katonai Főiskolán végzett, és 1917 elején tisztté avatták. Az illetékesek hamar felfigyeltek nyelvtudására, elemzőképességére, és megkérték, hogy működjön együtt a hírszerzéssel. Ezután 1918 júliusában egy kis egység vezetését bízták rá, amelynek feladata titkos ügynökök toborzása és koordinálása volt Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. A világháború után nem sokkal leszerelt a hadseregtől.

Útlevelek Berlinből a szabadságba

Leszerelése után felajánlották neki az útlevélellenőr tiszti beosztást Berlinben, az Egyesült Királyság Útlevélhivatalában. Állása azonban csak fedőállás volt, mert valójában hírszerző tisztként dolgozott a brit titkosszolgálatnak. Az 1920–30-as években Foley ügynököket szervezett be, és megszerezte számtalan német katonai fejlesztés legfontosabb tervdokumentációját.  

Vilmos cambridge-i herceg Frank Foley frissen leleplezett szobránál 2018 szeptemberében
Vilmos cambridge-i herceg Frank Foley frissen leleplezett szobránál 2018 szeptemberébenAnthony Devlin / Getty Images Hungary

Annak ellenére, hogy nem rendelkezett diplomáciai mentelmi joggal és a német hatóságok bármikor letartóztathatták, Foley az útlevelekbe való bélyegzéskor és a vízum kiadásakor kijátszotta saját hazája rendeleteit is. A németországi zsidók így törvényesen elhagyhatták hazájukat az 1938. november 9–10-i kristályéjszaka után, hogy Nagy-Britanniába vagy az angolok által felügyelt Palesztinába meneküljenek. Néha még ennél is tovább ment, és német internálótáborokba utazott, hogy kiszabadítson zsidókat, majd sokukat otthonában rejtette el, és segített nekik hamis útleveleket szerezni. Amikor más lehetőséget nem talált, felvette a kapcsolatot más országok követségein dolgozó barátaival, hogy segítséget nyújthassanak a vízum megszerzésében. Egyes becslések szerint több mint tízezer embert mentett meg a pusztulástól.

Kódolt rádióadások Norvégiából

1939–1940-ben útlevélellenőr-tisztként szolgált Norvégiában a német invázióig, ezután tevőleges segítséget nyújtott az ellenálló norvég haderőnek. Foley segített Norvégia főparancsnokának, Otto Ruge tábornoknak kapcsolatba lépni Nagy-Britanniával, hogy segítséget kérjen a németekkel szemben. Az angol hírszerzőnek saját rádióadója volt, amely lehetővé tette Ruge számára, hogy a norvég vezetékes vonalaktól függetlenül kommunikáljon Londonnal, de az üzeneteket természetesen kódolták is. Foleyt végül a brit haditengerészet menekítette ki az utolsó pillanatban, mielőtt a német csapatok elfogták volna.

1941-ben azt a feladatot kapta, hogy folytatólagosan kihallgassa a Skóciában repülőgépével leszállt Rudolf Hesst. A későbbiekben segített a brit hírszerző szerveknek a kettős ügynökök dezinformálását célzó akcióikban is. A háború után hamarosan visszatért Berlinbe, ahol a bujkáló SS háborús bűnösök kézre kerítésében segédkezett. 

A vidéki angol nyugdíjas, akit a Világ Igazai közé választottak

1949-ben visszavonult vidéki házába, és 1958-ban ott is halt meg. Csak halála után derült ki a nagyközönség számára, hogy embermentő tevékenységet végzett. Foleyt hazájában a brit Schindlernek is nevezik. Adolf Eichmann 1961-es jeruzsálemi tárgyalásán Vörös Pimpernelnek nevezte, aki saját életét kockáztatta a németek által üldözött zsidók megmentése érdekében. 1999-ben kapta meg posztumusz a Világ Igaza elismerést.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek