Ki az a Rottenbiller Lipót, a kilométer hosszú utca névadója?

Ki volt a Rottenbiller utca névadója, és tényleg hírhedt szélhámosságnak esett áldozatul az utca a századfordulón?

Az Erzsébetváros jól ismert utcája a nagyjából egy kilométer hosszú Rottenbiller utca, mely a Baross tér és a Lövölde tér között húzódik, párhuzamosan haladva az Erzsébet körúttal és a Dózsa György úttal. A Baross tér felőli oldalon az 1960-as évek óta felüljáró vezeti át a forgalmat a Rákóczi út felett. Az utca névadója Pest egykori főpolgármestere, az 1848-as forradalomban is aktív Rottenbiller Lipót.

Rottenbiller Lipót német származású, polgári szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Pesten, 1806. november 11-én, apja a halászok céhmestere volt. A pesti Piarista Gimnáziumban, majd Kalocsán, végül a mai Szlovákia területén található Korporán tanult, középiskolás korában sajátította el a magyar és a szlovák nyelvet. Érettségi után a jogászi hivatást választotta, és 1826-tól táblai jegyzőként szolgálta szülővárosát, két évvel később pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Jó nevű ügyvédként a közéletben is ismert figura lett, részt vett az ellenzéki, Habsburg-ellenes mozgalmakban. Saját bátyja, Rottenbiller József főhadnagy özvegyét, egy vagyonos vaskereskedő lányát, Almay Klárát vette feleségül. Jelentős szerepe volt az 1838-as pesti árvizet követő helyreállítási munkákban: ő dolgozta ki az osztrák nemzeti banktól felvett több mint két és fél millió forintos hitel elköltésének módozatait, minek köszönhetően a város vesztesége minimálisra csökkent.

Friedrich Lieder: Rottenbiller Lipót képmása, 1844
Friedrich Lieder: Rottenbiller Lipót képmása, 1844Fotó: Wikimedia Commons

Nem meglepő, hogy öt évvel később Pest alpolgármesterének választották, a forradalmat követően pedig a Batthyány-kormány 1848 júliusában megtette főpolgármesternek. A szabadságharc leverése után a Habsburgok leváltották pozíciójából, három hónapra bebörtönözték, majd Grazba száműzték, csak a neve tisztázása után kerülhetett haza. Az abszolutizmus idején mellőzöttként, visszavonultan élt kőbányai birtokán, ahol gazdasági ismereteinek fejlesztésével foglalkozott. 1861-ben újra főpolgármesterré választották, de néhány hónap után ismét elmozdították pozíciójából, és csak négy évvel később térhetett vissza. Megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt, főpolgármesterként pedig a legfontosabb intézkedése a városi vízművek kiépítése és a főváros területének feltöltése volt.

1867-ben betegsége miatt visszalépett a közszolgálatból, az azévi tisztújításon már nem indult, és a következő évben agyvérzést kapott, ami ágyba kényszerítette. Alig egy héttel hatvannegyedik születésnapja után, 1870. november 17-én hunyt el Pesten. A mai Rottenbiller utca helyén lévő földút korábban Liniengraben, majd Árokvonal utca néven volt ismert. Az 1860-as években épült ki a maihoz hasonló formájában, ezt követően, 1873-ban kapta meg a korábbi főpolgármester nevét, melyet azóta is megőrzött.

A fakockákkal burkolt Rottenbiller utca (1900)
A fakockákkal burkolt Rottenbiller utca (1900)Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Rottenbiller utcával kapcsolatos leghíresebb történet Hamrák János szélhámos nevéhez kötődik, aki a legenda szerint 1902-ben Székesfehérvár községének hatalmas összegért eladta a budapesti utca 200 négyszögméter bükkfakocka burkolatát. A búr generálisként és Mr. Hungaryként is ismert tolvaj és szélhámos esetét azonban az utókor – többek között a Kék fény egykori műsorvezetője, dr. Szabó László – alaposan kiszínezte és meghamisította. A korabeli újságcikkek és források tanúsága szerint Hamrák valóban felszedte és eladta a fakockákat, de mindössze 72 koronáért tudott túladni rajtuk, a „szerencsés vevők” pedig két pesti asszony, özv. Placht Józsefné és Kartner Ferencné voltak.

Térfigyelő rovatunk előző részében annak jártunk utána, hogy mit kell tudni Blaha Lujzáról.

Mustra