Az egyik legkülönösebb budapesti utcanév a 12. kerületben, Krisztinavárosban található Kék Golyó utca. A Déli pályaudvarral párhuzamosan futó utca napjainkban az Országos Onkológiai Intézetnek ad otthont, a főváros népe ma leginkább erről ismeri. A múltban azonban híres-neves vendégfogadó állt itt, erről kapta a nevét az utca.
A Zum Blauen Kugelként ismert, vagyis magyarul „a Kék Golyóhoz címzett” vendégfogadó a 18. század közepén nyitotta meg kapuit (az épület bontásakor 1748-as téglákat találtak), és több mint százötven éven át működött. Az épület homlokzata a Városmajor utcára nézett, jellegzetessége pedig a sarkán ékeskedő, nagyméretű, befalazott kék kőgolyó volt. A golyó eredetéről többféle legenda is keringett, egyesek szerint még a római korból maradt fenn, mások a törökök által használt ágyúgolyónak vélték. A kék színű golyóbis valójában egy Németalföldről származó szimbólum volt, mely az italmérési jogra utalt. A királytól adózás fejében kapott italmérési jog jelvényeként ugyanis a kék erszény szolgált, ennek leegyszerűsített változata volt a kék golyó. A németül Bierkugelnek, vagyis Sörgolyónak nevezett szimbólum hamar elterjedt, és Európa-szerte azt jelezte, hogy a hely tulajdonosa törvényesen, a királynak adót fizetve üzemelteti a csapszéket. Nem véletlen, hogy a Kék Golyó máig népszerű kocsmanév német és magyar nyelvterületen.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A kocsmában hagyományosan korhelyhétfőt (blaumontagot) tartottak, amikor a céhek legényei együtt mulatoztak naphosszat, meghosszabbítva egy kicsit a vasárnapi pihenőnapot. Habár a korhelyhétfőt a hatóságok és a céhek is tiltották, a 19. század végéig gyakori szokás maradt. A fogadó egészen 1904-ig működött a roskadozó épületben a Városmajor utca és a Kék Golyó utca sarkán. A helyén ma az 1960-ban, a korszak szocreál stílusában épült OTP Társasház magasodik. A fogadó emlékét őrzi a ház előtti parkban található tűzzománc emléktábla, Stefániai Edit zománcművész 1971-es alkotása.
És azt tudod-e, hogy ki volt Haller János, a ferencvárosi Haller utca névadója?
