A terápia szó a jelenleg is használt értelmében orvos által végzett gyógyító kezelésként értelmezhető. A szó alapvető, görög jelentése (therapeia) azonban ennél sokkal nagyobb teret ad: gondoskodást, gyógyítást, figyelmet is jelent. Épp ezért amikor biblioterápiáról ejtünk szót, akkor olyan szakértőket, képzett könyvtárosokat képzeljünk magunk elé, akik egy-egy olvasmány ajánlásával, megbeszélésével segítenek más szemszögből rálátni az életünkre, a problémáinkra, így segítenek beszélni az érzéseinkről. A filoterápia a nagy filozófusok gondolatai, művei alapján igyekszik mélyebb, tágabb megértést adni a helyzeteknek. Bialkó László Gergő e kettőt ötvözi az online térben.
A 37 éves székesfehérvári férfi újságíróként, publicistaként, buddhista tanítóként, oktatóként vágott bele saját ötlete nyomán a Szelíd Buddha filobiblio-terápiás csoport létrehozásába. Laci vallástörténeti és filozófiai szakirányon végzett, s idén összehasonlító filozófia szakon folytatja tanulmányait, miközben kipróbálta magát az informatikus-könyvtáros szakon is. A karantén ideje alatt a Nietzsche és a buddhizmus közti viszonyrendszerről, főbb filozófiai alapfogalmakról kezdett videókat megosztani, amik a várthoz képest nagy nézettséget hoztak.
Meglepődtél azon, hogy ilyen sokan kedvelték a videóidat?
Próbáltam úgy beszélni a videókban, hogy a filozófia ne szikár, száraz módon kerüljön előtérbe, hanem inkább az irodalom és a filozófia határán mozogjunk – ezt Nietzsche esetében könnyű is megtenni, hiszen a legjobb tollú filozófus volt, akit az irodalom is számontart. A videókra olyan sok hozzászólás érkezett, hogy kiderült, van igény a csoportos beszélgetésekre is. Az volt a célom, hogy szervezőként és amolyan moderátorként legyen szerepem ezekben a beszélgetésekben, de figyelembe vettem a tagok konstruktív hozzászólásait, kérdésfelvetéseit is. Ítélkező vita, amibe bele kellett volna avatkoznom, eddig nem történt, a csoport és a terápia lényege pont a szelídség.
Ezért Szelíd Buddha a csoport neve?
Inkább azért, mert úgy gondolom, hogy az egyik legrosszabb dolog, amivel árthatunk magunknak, az az, hogy görcsösen viszonyulunk magunkhoz. A szelídség, amit a Buddha is képviselt és tanított, elsőként önmagunk felé kell hogy irányuljon, s persze ezután mások felé is. Ugyanakkor nem kell valakinek buddhistának lennie ahhoz, hogy csatlakozzon a csoporthoz. Én a buddhista attitűdön, vagy ezen keresztül is látok dolgokat, de eddig a beszélgetéseken a buddhizmusról nem is volt szó. A vallás persze szóba került mint terápiás lehetőség, vagy kultúrtörténeti szempontból, de semmiféle elköteleződés nincsen semmilyen irányban, a csoport vallásfüggetlen. A tagoknak mind van valamilyen tapasztalatuk különböző alternatív terápiákról, és van világnézetük, de a közös, amit én kiemelnék, az a nyitottság és az együttérzés. De ez sem annyira spirituális vagy keleti dolog: Karl Jaspers német pszichiáter és filozófus szerint vitázni csak szeretettel lehet.
Miért pont filobiblio-terápia?
Külföldön sok helyen népszerű mind a biblio-, mind a filoterápia. Magyarországon is léteznek filozófiával foglalkozó kávéházak, és vannak biblioterapeuták is, de a két terület csak elvétve keveredik, ha egyáltalán... Az én csoportom talán pont amiatt tud újdonságként hatni és különleges lenni, hogy ötvözi az irodalmat, az abban rejlő terápiás lehetőségeket a filozófiával. Az ötletet részben Irvin D. Yalom A Schopenhauer-terápia című könyve adta, ahol egy pszichiáter és egy, a filozófiával magát gyógyító páciens kezelik egymást egy csoportterápia keretében. Eddig három online ülésünk volt, átlagosan nyolc taggal, van köztük orvos, fogorvos, ügyvéd, gyógypedagógus, filozófus. Előre megbeszéljük, hogy mi az a könyv, amit mindannyian elolvasunk, az utóbbi két alkalommal ez Yalom és Schopenhauer egy-egy műve volt, majd elkezdünk erről, illetve a műben leírt kérdésekről beszélgetni. Olyan filozófusokat igyekszem választani – persze a tagok ajánlása is fontos szerepet játszik –, akiket az irodalomban is nyilvántartanak, és ezen a filozófia-irodalom tengelyen mozognak. Gondolkodunk azon is, hogy ugyanerre nemcsak könyveket, tanulmányokat használhatnánk, de filmeket is. A beszélgetések során a másik perspektívájának megismerése, megértése, a szellemi párbeszéd és az érzelmi szál is lényeges. Viták persze vannak, de a tagok nem ítélkeznek és nem vesznek össze egymással, a nyitott, együttérző attitűd nagyon fontos.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Hogyan kerülitek el, hogy tanóraízű legyen egy-egy alkalom?
A csoport nagy előnye a gyakorlatiassága. A filozófia valóban lehet száraz, elvont és szinte érthetetlen is, ugyanakkor az antik görög világban ez egyfajta életmódként, életszemléletként létezett, a filozófia átszőtte a mindennapi tevékenységeket. Minden ember keresi az értelmet az életében, akkor is, ha nem is egyetemi környezetben. A tagokkal együtt érkezik a beszélgetésekbe a személyesség, az érzelmi oldal – nem véletlen, hogy a tagok nagy része nő. A filozofálást jellemzően férfitevékenységként tartják számon, de a csoportunkhoz természetesen bárki csatlakozhat nemtől, vallástól és előképzettségtől függetlenül, akár úgy is, hogy előzetesen el sem olvasta az adott könyvet.
