1944 júliusában magas rangú német katonatisztek és politikusok szövetkeztek, hogy meggyilkolják Adolf Hitlert. Az ambiciózus merényletkísérlet végül meghiúsult, a szervezőket pedig szinte mind egy szálig kivégezték.

A náci vezetőt élete során 42 alkalommal tervezték megölni, ebből 15 kísérlet jutott el a megvalósításig. Ezek közül a leghíresebb a Valkűr-hadművelet, amelyben több mint kétszáz ellenálló vett részt, köztük a Wehrmacht magas rangú tisztjei. A nagyszabású összeesküvés kitervelői bombamerényletben kívánták eltenni láb alól a Führert, majd átvenni a hatalmat és békét kötni a Szövetségesekkel. A történetet a History írása elevenítette fel.

Nem nézték jó szemmel az ország vesztét

A világháború utolsó éveire számos német honpolgár bizalma rendült meg a Führerben. Sokan úgy gondolták, Hitler tévútra vezette az országot, a háborúból pedig csak úgy lehet ép bőrrel kijutni, ha minél előbb véget vetnek neki, valamint békeajánlatot tesznek a Szövetségeseknek.

A Valkűr-hadműveletet kiagyaló ellenállók vezetői – mint a bombát elhelyező Claus Schenk von Stauffenberg ezredes – többségében klasszikus német arisztokratacsaládból származó katonatisztek voltak, akik eleve bizalmatlanok voltak a nácikkal szemben – magyarázza Roger Moorhouse történész, a Killing Hitler című könyv szerzője. Ezek a jól iskolázott, művelt, a külfölddel jó viszonyt ápoló nemesi sarjak hittek a klasszikus német nemzeteszményben, és nem nézték jó szemmel, hogy kétes származású, populista-nacionalista nézeteket hangoztató alakok irányítják az országot saját kényük-kedvük szerint.

Claus von Stauffenberg ezredes
Claus von Stauffenberg ezredesFotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Közéjük tartozott Henning von Tresckow tábornok, aki 1935-ben, a nürnbergi faji törvények hatására ábrándult ki először Hitlerből, majd 1941-ben, amikor megtudta, hogy a Harmadik Birodalom az európai zsidóság szisztematikus kiirtására készül, úgy döntött, Hitlert el kell távolítani a hatalomból. Tresckow számára becsületbeli ügy volt a Führer meggyilkolása. Úgy vélte, be kell bizonyítani a világnak, hogy a németek többsége szeretne véget vetni a vérfürdőnek – ezért lett a tábornok a Valkűr-hadművelet egyik fő szervezője.

Nácik fogtak össze vezérük ellen

Stauffenberg ezredes 1939 és 1943 között Lengyelországban, Franciaországban, majd Észak-Afrikában szolgált. Ez alatt az idő alatt még feltétlen híve volt a náci rezsimnek, köszönhetően a németek gyors háborús sikereinek. Amikor azonban szembesült a német háborús politika következményeivel, rájött, mekkora károkat okoz Hitler esztelen háborúskodása az országának. Miután az ezredes Tunéziában súlyosan megsebesült (elvesztette a jobb szemét, a bal kezét és a jobb kezén két ujját), visszavezérelték hazájába, ahol a tartalék haderőnél lett vezérkari főnök. Ekkor kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba, és lett vezetője a Führer életére törő összeesküvésnek.

A Hitler elleni összeesküvés résztvevői sem voltak természetesen szent életűek. Számosan közülük súlyos bűntetteket követtek el a náci rezsim nevében: Wolf-Heinrich von Helldorf, Berlin rendőrparancsnoka például központi szerepet játszott a városban elkövetett antiszemita garázdaságokban, Arthur Nebe SS-brigádvezető több tízezer zsidót gyilkoltatott meg a megszállt szovjet területeken, Georg Thomas tábornok pedig több millió szovjet lakost tervezett halálra éheztetni. Eduard Wagner tábornok, aki Stauffenberg számára repülőt szerzett a merénylet helyszínére jutáshoz, javasolta a Leningrád elleni ostromot, amelynek több millió ember, köztük 600 ezer civil esett áldozatul.

A véletlenen múlott a Führer élete

1944-ben azonban a Valkűr-hadművelet kidolgozói békére vágytak. Sőt, úgy tervezték, a puccs sikerét követően a katonai vezérkar politikusoknak és civileknek adja át a hatalmat, akik új kormányt alakítanak. Néhányan az összeesküvők közül nem hittek a demokráciában, és inkább egy lazán autoriter államszervezetet szerettek volna látni az ország élén, sokan pedig nem kívánták elveszíteni a háborúban elfoglalt területeket, de 1944 nyarán a kérdés már nem a Birodalom hódításainak megőrzése, hanem az életben maradás volt. Németország ekkor már két tűz közé került: nyugatról az amerikai és a brit, keletről a szovjet csapatok nyomultak felé. Az összeesküvők csak abban reménykedhettek, hogy egy békeajánlattal elkerülhető, hogy országukat megszállják a Szövetségesek.

A terv szerint Stauffenberg 1944. július 20-án helyezte el a bombát a megszállt Lengyelországban, a Rastenburg (ma Gierłoż) falu mellett található Farkasveremben (Wolfsschanze), ami Hitler főhadiszállása volt a keleti fronton. Miután letette a robbanószerkezetet tartalmazó aktatáskát a helyzetmegbeszélő barakkban, a Führertől alig két méterre, az ezredes telefonhívásra hivatkozva távozott. A 12 óra 42 perckor bekövetkezett robbanás azonban, egy véletlen fordulat folytán megkímélte Hitler életét. Az egyik tiszt ugyanis berúgta az asztal lába alá a táskát, hogy jobban láthassa az asztalra kiterített térképet. Így a pokolgép lerombolta a bunkerszoba nagy részét, megölte Hitler gyorsíróját, és halálosan megsebesített három katonatisztet, a Führer azonban enyhébb sérülésekkel megúszta a merényletet.

Hitler a bunker romjait szemléli
Hitler a bunker romjait szemléliFotó: Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

Könyörtelenül lecsaptak az összeesküvőkre

A sikertelen merényletkísérletet követően az ellenállási mozgalom megbukott. Stauffenberget még aznap este elfogták és kivégezték, miután egyik összeesküvőtársa elárulta. Az ezredes „Éljen a Szent Németország!” felkiáltással nézett szembe a kivégzőosztaggal. Hitler bosszúja a Valkűr-hadműveletben részt vevő többi, mintegy kétszáz személyt sem kímélte. Többségüket hetekkel a Farkasveremben történtek után elfogták és brutálisan kivégezték – egyeseket húskampókra lógattak fel. A hatóságok számos más gyanús személyre is lecsaptak, akiknek a neve felmerült az összeesküvéssel kapcsolatban, köztük Erwin Rommel tábornokra, aki bizonyítottan tudott a készülő merényletről.

Néhány szerencsés összeesküvő élte csak túl a háborút, közülük az utolsó, Ewald-Heinrich von Kleist hadnagy 2013-ban hunyt el, 90 éves korában. A német emlékezetben a Valkűr-hadművelet résztvevői hősökként élnek. 1953-ban emlékművet állítottak Stauffenbergék tiszteletére, 2002 óta pedig a német hadsereg újoncai az ellenállók emlékére július 20-án esküt tesznek a haza szabadságának védelmére. 2008-ban Valkűr címmel hollywoodi film is készült a történetből, amelyben Tom Cruise alakította Stauffenberg ezredes szerepét.

Mustra