Nem akarsz örökre meghalni? A fagyasztás lehet a megoldás

Miközben abban sem lehetünk biztosak, hogy a klímakatasztrófa után, mondjuk, pár száz év múlva él-e majd fejlett emberi civilizáció a földön, sokan az optimizmus jegyében temetés helyett lefagyasztatott testtel várják, hogy a jövő fejlett orvostudománya új életet adjon nekik.

Walt Disney-ről csak pletykálták, hogy a testét lefagyasztatta, ám a valóságban tényleg léteznek emberek, akik speciális mélyhűtőkben fekszenek különböző krionikai intézetekben. 2017 augusztusában a 49 éves Csan Venlian volt az első kínai ember, aki ezt a megoldást választotta. Az asszony tüdőrákban szenvedett, meggyógyítani nem sikerült. Amint elhunyt, testét férje kérésére elkezdték lefagyasztani, hogy ha mást nem, a tudományt szolgálja az elmúlásával. A test lehűtése egyébként nem olyan egyszerű, nem elég folyékony nitrogénbe meríteni aztán magára hagyni.

A speciális, fokozatos fagyasztási eljárás közben nem képződnek jégkristályok, amelyek roncsolnák a sejteket, különböző kemikáliák védik a szöveteket a lebomlástól, illetve a hideg hosszú távú károsító hatásától is. A cél az, hogy a testet a lehető legnagyobb épségben őrizzék meg, hiszen elméletben eljön majd a nap, amikor újraélesztik őket. Mindennél fontosabb hát, hogy a lehető legjobban működjenek.

Vajon mi lesz, ha kiolvadnak?

Azért azt gyorsan tegyük hozzá, hogy bár fagyasztani képesek vagyunk, a testek újraélesztése egyelőre teljesen lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Még ha hagynák is felengedni a holttesteket, utána nem lennének képesek újraindítani a szívüket, agyműködésüket, ugyanolyan halottak maradnának, mint a fagyasztás előtt. Ha valami csoda folytán mégis életet lehelnének beléjük, az alapvető betegség, ami az elmúlásukat okozta, még mindig ott dolgozna a háttérben, azt is rendkívüli gyorsasággal meg kellene gyógyítani. Egyelőre ez csupán sci-fikben lehetséges, de a tudomány hatalmas léptekkel fejlődik, így a lehetőséget teljességgel kizárni nem lehet. Csan Venlian férje is erősen hisz abban, hogy a jövőben minden felolvasztási és újraélesztési problémát meg fognak oldani az orvosok, sőt annak érdekében, hogy felesége ne legyen majd egyedül a jövőben, halála után saját testét is lefagyasztatja.

Van, aki csak az agyát fagyasztatja le
Van, aki csak az agyát fagyasztatja lefergregory / Getty Images Hungary

A világ első fagyasztott optimistája

Dr. James Hiram Bedford, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora 1967-es halála előtt úgy döntött, ő lesz az első ember a világon, aki fagyasztott állapotban vár a saját feltámadására. Az áttéteket adó veserákban haldokló férfi tudta, hogy hamarosan vége az eddigi életének, ezért százezer dollárt költött arra, hogy egy csapatnyi orvos készenlétben álljon a fagyasztás megkezdésére. 1967. január 12-én jött el a pillanat: a Bedford mellett dolgozó nővér elrohant, hogy összeszedje a kórházban található összes jeget, a kiérkező orvos fagyálló hatású anyagot fecskendezett Bedford ereibe, miközben az agy megóvása érdekében tovább pumpáltatta az oxigént. A testet végül szárazjégbe tették, majd –196 ºC-os folyékony nitrogénnel töltött tartályba helyezték.

Bedford azóta is vár. Két év után átszállították egy másik, kaliforniai intézetbe, majd nyolc év után egy újabb helyre, miközben az özvegye és a fia folyamatosan harcoltak a rokonsággal, akik a test felolvasztását és eltemetését követelték. Mindez felemésztette Bedford támogatóinak anyagi tartalékait, ezért 1977 és 1982 között a férfit hazavitték, és szűk családja töltögette a tartályt folyékony nitrogénnel. Bedford végül az Alcor Life Extension Foundation egyik tartályába került, a mai napig ott pihen, de hogy mennyire van jó állapotban, azt nem tudni pontosan. Egy 1991-es vizsgálat során felsőtestén fertőzésre utaló elszíneződéseket vettek észre, orra eldeformálódott, a mellkasán lévő bőr megrepedt, a hatvanas években használt kemikáliákról pedig mára kiderült, hogy akár károkat is okozhattak az agyban. Ha sikerül is a jövőben újra életet lehelni a testébe, lesz dolguk az orvosoknak.

We Will Live Again from Brooklyn Underground Films on Vimeo.

Mit hoz a jövő?

Sokak szerint a halottak feltámasztása annyira lehetetlen vállalkozás, hogy ennek még a reményével csábítani is etikátlan, pláne pénzt elfogadni érte. A fagyasztatás nem olcsó mulatság, a személyzet, a tárolás és minden egyéb költség intézettől függően 12 000 és 200 000 dollár között mozog. Ennek ellenére a világon három krionikai intézet is működik: az egyik a Bedfordot elszállásoló Alcor Life Extension Foundation, a másik a Cryonics Institute Michiganben, a harmadik pedig a Moszkva közelében lévő KrioRus. A tartályaikban összesen körülbelül 300 test – és néhány agy – található, és háromezer jelentkező vár a sorára. Ők azzal érvelnek, hogy ha az idők során sikerült őssejteket, spermiumokat, illetve vért sikeresen fagyasztva tárolni, akkor miért ne lenne ugyanez lehetséges az emberi test egészével is?

Tartály folyékony nitrogénnel töltve
Tartály folyékony nitrogénnel töltvechoja / Getty Images Hungary

Két ellentmondásos fagyasztás

Az egyik leghíresebb, krionikai intézetben fekvő test Ted Williams baseballjátékosé. Az amerikai sportoló 2002-ben hunyt el, ám előtte elmesélte fiának, John-Henry Williamsnek, hogy minden vágya a lefagyasztás, illetve a család tagjainak későbbi egyesülése egy szebb és jobb világban. Ugyanakkor a hivatalos végakaratában még hamvasztást kért, míg a fagyasztásos eljárásról szóló igényét később csupán egy koktélszalvétára firkantotta le. Williams első házasságából származó lánya perre vitte az egész ügyet, ahol sokáig vitatkoztak azon, melyik végakarat érvényes. Végül a szalvéta nyert, Williams teste folyékony nitrogénben pihen az Alcornál, és kívánságának megfelelően a fia is ugyanezt kérte, amikor 2004-ben nem tudta legyőzni a leukémiát. 

A másik, nagy port kavart eset egy 14 éves kamaszlány nevéhez fűződik. A JS-ként emlegetett tini szülei elváltak, a lányt édesanyja nevelte. Tragikusan korán, 13 éves korában derült ki, hogy a rák egy ritka fajtájában szenved, amit sajnos nem tudtak gyógyítani. JS ragaszkodott hozzá, hogy nem akar meghalni, sem a föld alatt pihenni egy koporsóban, inkább fagyasszák le, és helyezzék el a testét egy krionikai intézetben, így legalább a remény megmarad, hogy egy napon új életet kezdhet.

Igen ám, de miközben édesanyja támogatta a tervét, édesapja, akit hosszú évek óta nem látott és aki maga is rákos volt, határozottan ellenezte az egészet. A fagyasztás elintézéséhez azonban mindkét szülő beleegyezése szükséges, így JS kétségbeesésében a bírósághoz fordult. Azt kérte, hogy csak az anyjának legyen joga dönteni a sorsa felől, és így megvalósulhasson a fagyasztásos eljárás. A per nagy nyilvánosságot kapott, a bíró is egyedülálló esetként jellemezte az ügyet. Végül JS nyert, így ő lett az első brit gyerek, akit krionikai eljárásnak vetettek alá Amerikában. JS békésen hunyt el, annak tudatában, hogy teljesült az utolsó kívánsága. Egy rokonának így fogalmazott: „Meghalok, de 200 év múlva visszatérek!” 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek