A trükk, ami után nem találod meg a saját fogsorod

Különféle illúziókkal könnyen becsapható az emberi érzékelés. Brit pszichológusok újfent bizonyították, mennyire egyszerű megtéveszteni az elmét.

A Londoni Egyetem munkatársai, Davide Bono és Patrick Haggard egy korábbi híres kísérlet, a gumikéz-illúzió elnevezésű trükk nyomán eszelte ki ötletét, amellyel könnyen becsapható az ember térérzékelése. A kísérletről a New Scientist számol be.

Nem tudod, hol a fogad

A Bono és Haggard által kigondolt trükkben az alany szemét bekötik, majd megkérik rá, hogy a fejét támassza le az asztalon található álltartóra. Ezután a kísérletet végző személy azt mondja az alanynak, hogy mindjárt megfogja a jobb kezét és végigsimít a fogán. Az alkalmi illuzionista azonban nem az alany fogsorát, hanem egy, az asztalra helyezett műfogsort tapogat meg az alany kezével, miközben a résztvevő valódi fogazatát a saját kezével simítja végig.

Ennyit azért nem tévedtek a résztvevők
Ennyit azért nem tévedtek a résztvevőkFotó: AaronAmat / Getty Images Hungary

Ezt követően a pszichológus megkéri a még mindig bekötött szemű alanyt, hogy bökjön rá a saját fogaira. A Bono és Haggard kísérletében részt vevő nyolc személy mindegyike lejjebb bökött a szájánál, átlagban másfél centivel. Agyukat még akkor is sikerült becsapni, amikor a valódi és a műfogak ellenkező irányba néztek, illetve amikor a protézist tépőzárral borították be. A lényeg az, hogy a két fogsimító mozdulat pontosan ugyanakkor menjen végbe. Amikor a műfogsorban rések voltak a fogak között, a résztvevők nem böktek lejjebb, viszont továbbra is azt hitték, hogy a saját fogukat tapogatták meg.

A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy térbeli érzékelésünk főként tapasztalás révén alakul ki, és nem velünk született képesség. Magzatként és kisgyermekként többszöri próbálkozást követően tanuljuk meg például, hogy hol van a szánk. A kísérlet azt mutatja, hogy ezt a berögzült tapasztalatot később felülírja az ennek esetleg ellentmondó érzéki inger.

Hogy mire jók az ilyen típusú kísérletek? Segíthetnek például a különböző kognitív beszűküléssel járó betegségek, például az Alzheimer-kór kutatásában.

Mustra