Kiderült az állatvilág legnagyobb túlélőjének titka

Abban a kérdésben valószínűleg soha nem fogunk dűlőre jutni, hogy a mikroszkopikus méretű „kis vízimedve” szuper cuki vagy inkább ijesztő, arra azonban végre fény derült, hogy melyek azok a tulajdonságai, amelyek miatt szívóssága simán kenterbe veri még a csótányokét is.

Az évek során a kutatók próbálták már felforralni, lefagyasztani, extrém sugárzásnak és vákuumnak kitenni, majd pedig kilőtték az állatot az űrbe, de a medveállatka különösebben nem zavartatta magát, élt tovább boldogan a megváltozott körülmények között is. És egy ideje sikerült feltárni túlélésének titkát is. A Big Think oldala meg is osztotta a nagyvilággal.

Igazi túlélő 

Tekintve, hogy a medveállatka ideális esetben vízben él, az Észak-Karolinai Egyetem kutatói megvizsgálták, hogyan hat rá a száraz környezet. Legnagyobb meglepetésükre az állatka nem kiszáradt, hanem bizonyos génjei segítségével apró labdává alakult, és így várta, hogy visszakerüljön a vízbe. „Évekig, sőt akár évtizedekig is képesek így maradni, és ha visszahelyezzük őket a vízbe, pár órán belül újraélesztik magukat” – mondta el dr. Thomas Boothby, az egyetem kutatója.

A szakemberek eredetileg úgy gondolták, hogy sok más vízi élőlényhez hasonlóan a medveállatka sejtjeit is a trehalóz nevezetű szénhidrát védi a kiszáradástól, ez az elmélet azonban megdőlt. A kutatók nem adták fel: megvizsgálták, hogy a medveállatkák szervezetében melyek azok a gének, amelyek kiszáradás esetén aktiválódnak. A legtöbb ilyen gén az úgynevezett rendezetlen fehérjék (TDP-k) kódolásáért felel, amelyeket azért hívunk rendezetlennek, mert más fehérjékkel ellentétben nincs stabil szerkezetük.

Ahhoz képest, hogy mennyire szívós, elég aranyos is
Ahhoz képest, hogy mennyire szívós, elég aranyos isfruttipics / Getty Images Hungary

„Ha ezeket a géneket olyan élőlények szervezetébe ültetjük, amelyek nem rendelkeznek velük, sokkal ellenállóbbá válnak a kiszáradással szemben” – mondja a kutató. Amikor megkezdődik a kiszáradás, a TDP aktiválódik, a szervezetben pedig elindul az üvegesedés folyamata. Az elnevezés nem véletlen: a medveállatka lényegében üveglabdává dermed, hogy később, amikor újra vízbe kerül, magához térhessen.

És bár a medveállatkáknak nincs több titkuk előttünk, a tudósok a TDP-k működését még mindig kutatják. Sok mindenre lehetne ugyanis használni a velük kapcsolatos tudást, például sokkal könnyebbé válhatna a hűtést igénylő védőoltások tárolása és szállítása.

Oszd meg másokkal is!
Mustra