Miért viszketünk?

Kínai tudósok szerint gerincvelőnk bizonyos idegsejtjei felelősek azért, hogy agyunk viszketést érez, majd vakarózásra serkent minket.

A viszketés azon apró kellemetlenségek egyike, melyet mindannyian számtalanszor átélünk akár csak egyetlen nap során is. Mindenki ismeri az érzést, mikor szinte már megőrül attól, hogy nem képes megvakarni egy iszonyúan viszkető pontot a testén. A Scientific American által közölt beszámoló szerint a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Yan-Gang Sun ezt a hétköznapi jelenséget vette az idegtudomány górcsöve alá, igyekezvén feltérképezni a viszketésért felelős mechanizmus működését agyunkban.

Ne vakard!

Számtalan oka lehet annak, ha viszket valamelyik testrészünk. A rovarcsípéstől a különböző allergiás reakciókon keresztül a bőrbetegségekig és bizonyos gyógyszerek mellékhatásaiig kiválthatja bőrünk irritációját, melyre a legjobb – és eddigi tudásunk szerint egyetlen – megoldás, ha egyszerűen megvakarjuk az érintett részt. A folyamatos, huzamosabb vakarózás persze károsíthatja bőrünk felületét, ennél hatásosabb módszert azonban még nem találtak fel a viszketés megszüntetésére.

Sun szerint éppen ezért fontos az a kutatás, mely a viszkető érzésért felelős agyi tevékenységeket igyekszik feltérképezni. Az elmúlt évtizedben a tudósok sokat megtudtak arról, miként továbbítódik a gerincvelőből a viszkető érzésért felelős jelzés bőrünkbe. Ezzel szemben – állítja a kutatás vezetője – jóval kevesebbet tudunk arról, miként alakul ki ez a jelzés magában az agyban.

Ne vakard!
Ne vakard!Shutterstock

A kínai kutató és kollégái éppen ezért a periaqueduktális szürkeállományt vizsgálták meg közelebbről, mely a fájdalomérzés központi helye a gerincvelőben. Kísérletük során egereket hisztaminnal, illetve a klorokvin nevű maláriaellenes szerrel kezeltek, melyek köztudottan erős viszketést képesek okozni. A tudósok azt tapasztalták, hogy ezek az anyagok a gerincvelő említett részében egy sor neutront aktiválnak, melyek a TAC1 elnevezésű peptidmolekulákat kezdik el termelni.

Mikor a tudósok felszámolták ezeket a neuronokat, a viszketés érzése látványosan alábbhagyott az egereknél. Amikor pedig újraaktiválták őket, a kellemetlen érzés újrakezdődött – még úgy is, hogy az azt kiváltó vegyi anyagok már nem voltak jelen az állatok szervezetben. Sun szerint tehát egyértelműen a TAC1-t termelő idegsejtek – melyeket ő „viszketésneuronoknak” nevezett el – felelősek a viszketés érzésének kiváltásáért az állatok esetében. A kutató reméli, hogy segítségükkel a jövőben sikerülhet hatásos (és a vakarózástól eltérő) gyógymódokat kidolgozni a viszketés csillapítására vagy megszüntetésére, ami sokakat megszabadítana egy gyakori kellemetlen problémától.

Oszd meg másokkal is!
Mustra