5 érdekesség az Oscar-díj közelébe került magyarokról

Tudtad, hogy nem a Mephisto az első magyar Oscar-díjas alkotás? És azt, hogy a legjobb férfi főszereplő díját is hozta már el magyar származású színész? És vajon mivel tér haza a Testről és lélekről stábja?

Sem tagadni, sem titkolni nem szeretnénk, hogy Oscar-lázban égünk, mint velünk együtt valószínűleg jó sokan még az országban. Miközben alig várjuk, hogy a 90. Oscar-gálán meglássuk a Testről és lélekről alkotóit, összegyűjtöttünk néhány érdekességet azokról a magyarokról, akik megfordultak a Los Angeles-i Dolby Színház előadótermében, illetve a gálának korábban otthont adó színpadokon. Jelöltek és győztesek, és bónusz különlegességek következnek.

A Oscar-gálára zsinórban harmadszor megy magyar stáb: 2017-ben a Mindenkinek, 2016-ban a Saul fiának szurkolhattunk, előbbi a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó díjat nyerte el, utóbbi pedig a legjobb külföldi filmnek járó szobrot hozta el, most pedig a Testről és lélekről című film sikeréért izgulunk. Filmszakmai körökben többen is új magyar aranykorként emlegetik az elmúlt éveket, már csak azért is, mert 2016 előtt a magyar filmek nagyon hosszú ideig nem kerültek az Oscar közelébe. 

1. Az első siker

Az első magyar Oscart A légy című animációs filmmel hozta el Rófusz Ferenc 1981-ben. Animációs filmet már 1974-ben is jelöltek Oscarra, Jankovics Marcell Sisyphus című rövid filmjét, de végül nem nyert. Jóval később, 2007-ben M. Tóth Géza animációs rövidfilmjét, a Maestro-t választották be a legjobb öt közé.

2. Szabó István táncolva vette át a díjat

Egy évvel A légy sikere után, 1982-ben nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó arany szobrocskát a Mephisto. Az 54. Oscar-gálán Ornella Muti és Jack Valenti jelentette be, hogy ez az alkotás nyeri a díjat, Szabó István filmrendező pedig felszaladt a színpadra, elkezdte a köszönő beszédet, de közben gyorsan felhívta magához a színpadra a film főszereplőjét, Klaus Maria Brandauert, akivel egymásba ölelkezve táncoltak egy rövidet örömükben.

A nyolcvanas években Szabó István kétszer is visszatért még Hollywoodba, Oscarra jelölték ugyanis 1986-ban a Redl ezredes című filmjét, 1989-ben pedig a Hanussent.

3. Az Oscar-díjas magyar színész

1944-ben Lukács Pál, vagyis ahogyan Hollywoodban ismertté vált, Paul Lukas kapta a legjobb férfi főszerepért járó arany szobrot az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért. Lukács a húszas években még a Vígszínház hősszerelmes színésze volt, majd Adolph Zukor meghívására Los Angelesbe megy, ahol beindul hollywoodi karrierje, előbb néma-, majd hangos filmekben szerepel.

Miközben valódi filmcsillag lesz - sokat dolgozik George Cukorral, Gary Cooperrel és még Alfred Hitchkockkal is forgat - megrögzött állatbarát marad, és feleségével örökké vitába bonyolódik, mert mindig hazavisz egy kóbor kutyát, így előfordult, hogy egyszerre 15 állatnak adtak otthont. 

4. Fábri és Makk Károly

Fábri Zoltán filmrendező kétszer került az Oscar-díj közelébe: először 1969-ben, amikor A Pál utcai fiúk című filmjét jelölték a legjobb külföldi film díjára, másodszor pedig 1979-ben a Magyarokat. A Pál utcai fiúk az első magyar nagyjátékfilm volt, amelyet jelöltek a legjobb idegennyelvű film kategóriában. Fábri filmjével abban az évben Milos Forman Tűz van babám! című alkotása is versenyzett, de végül Szergej Bondarcsuk Háború és békéje vitte el az Oscart. 

Makk Károly Macskajáték című filmjét 1975-ben jelölték a díjra, de abban az évben Fellini nyert az Amarcorddal. Később Makk Károlynak lett volna még egy esélye Oscart nyerni, az Egymásra nézve című, tabudöntögető filmjével, amelyben a főszereplő leszbikus viszonyba keveredik. A filmet jelölték is Oscarra, de a jelölést később visszavonták, mert - ahogyan a rendező a Hvg-nek adott interjújában fogalmazott - 

Kádár egyenesen azt mondta rá: magyar film még nem ártott annyit az országnak, mint az Egymásra nézve. 

5. Az operatőrök

Zsigmond Vilmos már 1978-ban elnyerte a legjobb operatőrnek járó Oscart a Steven Spielberggel készített Harmadik típusú találkozásokért. Zsigmond 1955-ben végzett a filmművészetin, majd Kovács László operatőrrel együtt végigfotózták az 1956-os forradalom eseményeit és elhagyták Magyarországot. Amerikában telepedtek le, és tulajdonképpen az ő képeikből tudta meg a nyugati világ, hogy mi történik valójában Magyarországon. Zsigmond Vilmost 2007-ben jelölték utoljára Oscarra, a Fekete dália című filmért. Zsigmond Vilmos mellett jelölték még Oscarra Koltai Lajost is, őt 2001-ben a Maléna című filmben nyújtott munkájáért. 

Cuki ajándékcsomag a jelölteknek

Ahogyan az már évek óta bevett szokás, minden jelölt kap egy ajándékcsomagocskát, amelyet az amerikai Distinctive Assets nevű reklámcég biztosít. A sorozatos botrányok ellenére a cég nem fogja vissza magát akkor sem, ha nem pár dolláros kis termékmintákra kell gondolni, hanem súlyos, hatszámjegyű összeget érő meglepetésekre.  

End tonight with a wicked shooter 😋

Southern Wicked Lemonade (@wickedlemonade) által megosztott bejegyzés,

USA Today szerint a jelöltek egyenként (!) 100 ezer dollárt érő csomagokat kapnak, amelyekben a luxus arckezelésektől kezdve görögországi nyaraláson át tanzániai kirándulásig elég széles skálán mozog a terméklista.

Az Akadémia korábban már beperelte a céget, amely azóta nem használja az Oscar-logót, nem hivatkozik az akadémiára sem, hanem az "everyone wins", azaz mindenki győztes felirattal látta el a termékeit.

Vajon mit kap majd a Testről és lélekről stábja? Valószínűleg semmit, miután a legjobb külföldi film kategória jelöltjeinek nem jár ez a kis ajándékcsomag. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra