Ki mondta, hogy a dokumentumfilm csak unalmas és nyomasztó lehet?

Zanza!

"Igazi jó filmek" - hirdeti magát a második alkalommal megrendezett BIDF, azaz Budapest International Documentary Festival, amelyen öt nap alatt 36 alkotást láthat a közönség. Mi is elmentünk az Urániába, ahol a teltházas vetítésekre bepréselődve lemeóztuk, vajon helytálló-e a szlogen.

Ledönteni a sztereotípiákat

A BIDF nem titkolt célja, hogy ledöntste a dokumentumfilmekhez kötődő sztereotípiákat és közelebb hozza a nagyközönséget a kreatív dokumentumfilm műfajához.  A BIDF gyakorlatilag az egyetlen hazai platform, ahol ezek a filmek eljuthatnak szélesebb rétegekhez, hiszen legtöbbjüket itthon nem játsszák tévék, se a mozik, nem lehet megkapni őket DVD-n, és az interneten se tudjuk lehalászni őket.

2015-ben a Budapest International Documentary Festival második alkalommal kerül megrendezésre. A tavalyi alkalomhoz hasonlóan a BIDF-re idén is a világ számos országából érkeztek kreatív dokumentumfilmek és alkotóik, hogy tematikai megkötés nélkül vehessenek részt a nemzetközi versenyben. A legtöbb film először és kizárólag a BIDF-en látható Magyarországon.

A vetítéseket minden esetben közönség találkozó követi, amelyeken a nézőknek egyedülálló lehetőségük nyílik beszélgetni az alkotókkal.

A záróeseményen a zsűri kihirdeti a nyertes filmeket, akik az elismerésen túl pénzbeli díjban is részesülnek.

Forrás: BIDF

Engedjük el a jó öreg beidegződést, miszerint a dokumentumfilmek csakis nyomasztóak, lassúak és érfelvágósan szomorúak tudnak lenni. Persze, zömében nem túl vidám történeteket dolgoznak fel, de azért szép számmal akadnak közöttük sziporkázóan humoros, cselekménydús alkotások is. Ilyen például az Art and Craft (A szak-művész), ami az amerikai történelem legtermékenyebb festményhamisítójának a története.

Art & Craft - Trailer from Autlook Filmsales on Vimeo.

A főszereplő, Marc Landis elképesztő figura, ha nem egy dokumentumfilmet néznénk, biztos megállapítanánk, hogy ennél jobban ki sem találhatták volna a mentálisan beteg, zseniálisan tehetséges és a legnagyobb magányosságban is fanyar humorral rendelkező karaktert. A külsőségekről nem is beszélve: a sovány, hajlott hátú, óriási fülű Landis látványa megfizethetetlen, ahogy túlméretezett zakójában, óriás lépteivel és kitalált nővérének történetével hülyére veszi a szakértőket. Szám szerint negyven múzeumnak ajándékoz el hamisítványokat – képeiért sosem kért pénzt –, egy időre pedig jezsuita papruhába bújik és adományként osztogatja a másolatait. Mindezt lebukás nélkül, évtizedekig folytatja, egészen addig, amíg a hozzá hasonlóan megszállott szak-művész, Matthew Leininger fel nem figyel tevékenységére és le nem buktatja.

Landis másolási mániája gyerekkorában vált szokásává, amikor fiatal szülei esténként elmentek szórakozni, ő pedig egyedül maradt a hotelszobákban vagy otthon. TV híján a szobában heverő múzeumkatalógusokat nézegette, majd unalmában elkezdte azok képeit másolgatni. Elmondása szerint ez a tevékenység megnyugtatta és elcsendesítette benne az érzést, hogy magára hagyták. Édesapja egyébként a haditengerészetnél dolgozott, így nagyon keveset tartózkodott otthon, ha pedig éppen nem volt távol, akkor együtt utazgatott a család. Bár Landis végig elegánsan beszél a szüleiről - az édesanyjához valóban mély érzelmi viszony is fűzte -, azért a film egyes momentumaiban világosan kirajzolódik egy sokszor egyedül hagyott, magányos kisfiú képe.

Art&Craft
Art&Craft

Az amúgy jó eszű Landisnél már egész fiatal korában többféle mentális betegséget diagnosztizáltak, köztük skizofréniát is. Életének egysíkú rutinját, ami az orvosi ellenőrzésekből és napi teendőiből állnak, kizárólag a másolás tevékenysége töri meg. Bár Landis sziporkázó humorral és nem kevés öniróniával rendelkezik, az életét átitatja a tökéletes magány. Leggyakrabban a pszichiáterével találkozik, egy szociális ápoló látogatja meg néha és persze múzeumokkal, plébániákkal levelezik.

Miután az irattáros, Leininger rájön, hogy Landis múzeumok tucatjait vágja át, annyira feldühödik, hogy mániákus módon elkezdi üldözni a hamisítót. Még blogot is vezet róla, sőt a kényszeres nyomozás miatt az állását is elveszti. Feleslegesen, ugyanis Landis ellen jogilag semmit sem lehet tenni, hiszen sosem kért pénzt a képekért. Landis a lebukása után ugyan kicsit megijed, hogy túl ismertté vált a folytatáshoz, de aztán végül jezsuita papnak adja ki magát és a reverenda álcájának segítségével ajándékoz plébániáknak képeket. Lebukása után számos újság címlapjára került, amit láthatóan élvezett, a filmben büszkén mutogatja a róla szóló cikkeket.

A stáb egyébként három éven keresztül követte Landis mindennapjait , elkísérték néhány ,,bevetésére” is és ott voltak a kamerák, amikor kiállítást rendeztek munkásságából, a kezdetektől fogva a leleplező cikkekig. 

A fesztiválon, a film vetítése után megjelent a rendező, Jennifer Grausman is, aki elmondta, hogy Landis tényleg ilyen sziporkázó a valóságban, a film hatására már nem annyira magányos, több interakció éri és megismerkedett új emberekkel is. Egyelőre a hamisítással is felhagyott, de a rendezőnő szerint ez nem jelent garanciát, Landis ugyanis folyton a rosszaságon töri a fejét.

A kilencven perces film nagy kedvencünk lett, de mindenképp kíváncsiak vagyunk még Spartacus és Cassandrára, Toto és nővéreire, valamint a Háborgó nagyikra.

Spartacus és Cassadra 

A 11 éves Spartacus és a 13 éves Cassandra lakóhelye porig ég, így kerülnek a testvérek a Párizs külvárosában élő fiatal trapézművész artistához. A gyerekek két tűz közé kerülnek: válasszák a szüleiket, akiket szeretnek ugyan, de egyre kevésbé képesek arra, hogy talpra álljanak és jövőt biztosítsanak nekik, vagy válasszák a békés menedékhelyet anya és apa nélkül? A film egy olyan dilemmát boncolgat, amelynél nem lehet tudni, hogy egyáltalán létezik e jó döntés.

  Spartacus & Cassandra trailer w/ english subtitles from Nour Films on Vimeo

Toto és nővérei

KAlexander Nanaou rendezésében két kamasz lány és tíz éves kisöccsük, Toto kilátástalan életébe tekintetünk be: anyjuk börtönbüntetését tölti, lakásukat ellepik a (egyébként a gyámságukkal megbízott) nagybátyjuk súlyos heroinista barátai. A kitörésre nincs más mód, mint hátat fordítani az eddigi világuknak és elfogadni egy árvaház lehetőségét. 

Esélyes, hogy az eddig több szakmai díjat is megnyerő film ezen a fesztiválon is tarolni fog.

Toto And His Sisters - Trailer from Autlook Filmsales on Vimeo.

Háborgó nagyik

Két kilencven éves amerikai hölgynek, Shirley-nek és Hindának elege lesz a fogyasztói társadalom pazarlásából és elindulnak válaszokat keresni az egyik fő kérdésükre: hogyan kerülhetnénk ki a jelenlegi gazdasági csávából? Nyakukba veszik az országot, hogy változást érjenek el, és tényleg komolyan gondolják: próbálkoznak hajléktalanoknál, gazdasági egyetemek hallgatóinál, szakértőknél, és még a Wall Street pénzügyi mágnásait is megkörnyékezik és mindenkinek felteszik a kérdést: fenntartható-e egy ilyen mértékű növekedés? Történetük jó példa arra, hogy soha nem késő elindulni a változás útján, és hogy a kollektív felelősség az egyén felelőssége is.

Youtube videó placeholder.

 A Budapest International Documentary Festivalt szeptember 23. és 27. közt tartják az Uránia moziban, az esemény részletes programlistáját és még több információt itt talál.

Blogmustra