A képregényekről legtöbbünknek az amerikai szuperhősök, vagy Zórád Ernő Rejtő-feldolgozásai villannak be először, pedig ennél sokkal többről van szó. Mit nekünk Superman, Batman, Spiderman, sőt Fülig Jimmy, ha itt lehet Turulman, lelkesedtünk Árpa Attila ősmagyar képregényének hallatán, bár aztán kiderült, ennyire azért sajna nem szállt el velük a csodaszarvas.
A már hagyománnyá vált képregényvásárral zárta az évet a Magyar Képregény Szövetség. A hetedik Hungarocomixra nagyon sok, hazai alkotótól származó mű is érkezett, így valamelyest sikerült szépíteni a 2011-es képregénytermés átlagán az elmúlt három évhez képest. Képregényesedett a Besenyő család és Lorán Barna, de ezen a számára új területen próbálta ki magát Árpa Attila is a Sötét kor című projekt mutatványszámával.
Árpát igazán jól ismerheti mindenki, ha találkozott az elmúlt években bulvársajtóval, mert ez folyamatosan figyelemmel kísérte munkásságát, legyen az szerencskerék-pörgetés, filmrendezés, vagy éppen az, hogy százötvenezret ajánlották a felsőtestéért. És persze arról is olvashattunk, hogy a színész-producer, rendező májusban kificamította a bokáját.
Bokája jobban van, hiszen igen lendületesen mozogott a csinos hosztessz lányok között, és a színpadon sem bicegett, ahol bemutatta a közönségnek első képregényét, a Sötét kort.
A turulfantasy-t két történetíró, Árpa Attila mellett Huszár Péter jegyzi. A szövegért Szabó Jenő, a rajzokért Fábián István, a színekért pedig Haránt Artúr a felelős. Árpa a bemutatót azzal kezdte, hogy porondmesterként megkérte történetíró társát, Huszárt, meséljen egy kicsit a Sötét kor születéséről.
Huszár elmondta, hogy a történet és a képregény műfaja egyaránt régóta izgatta már a fantáziáját, de szerinte ezzel sokan vannak így: „A történet azért is érdekes, mert ahogy a címe, a Sötét kor is jelzi, annyira kevés a tudásunk erről az időről, hogy szinte szabad kezet kap az ember. Persze azért mindenki tudni vél erről valamit, mindenkinek van egy előképe, és mindenkit érdekel is valamilyen szinten.” Huszár azt is elmondta, hogy a misztikum és a törénelmi hűség nem zárja ki egymást, náluk mindkettő egyaránt jelen van a képregényben, bár amikor a harmadik évad környékén megszületik Attila (ezúttal nem az Árpa, hanem tényleg az a bizonyos, a hun király), akkor a történelmi hűség is nagyobb szerepet kap. Zárásképpen beszélt még egy keveset a képregény műfajának kötöttségeiről is, bár megdöbbentő újdonságokat nem árult el: „Itt nem lehet bő lére eresztetni a párbeszédeket. Nagyon szikáran, nagyon lényegretörően kell megfogalmazni, amit akarunk. Nem lehet vacakolni.”
Árpa Attila ezután igazi showmanként, a mozitrailerek hatásvadász stílusában adta elő, mire számítsanak, akik megvásárolják a képregényt: „A történelmi tényeket sem felejtettük el, de mindarról, amiről nem tudunk biztosan, szabadon engedtük a fantáziánkat. Honnan származik a turulmadár, és hogyan használták a háborúban? Miért nyilaznak a hunok hátrafelé? Oké, tudjuk, így nyertek nagyon sok csatát, de ki nyilazott először hátrafelé és miért? Ő volt ugyanis a Fekete Szemű Harcos, akinek a szerepét majd az egyik számból megtudjátok. És mi a szerepe a sámánnak? Mi az Ezer Farkas bosszúja? Ígérjük, ezekre a kérdésekre is mind választ kaptok a képregényekben.”
Ezek után nagyon kíváncsiak vagyunk a harci turulra, és várjuk Attila születését is. Mármint nem az Árpáét.
