Nyelvtanulás, munka, nyaralás - a három dolog nem zárja ki egymást

2011 az Önkéntesség Európai Éve, ami egyre több embert sarkall arra, hogy nekivágjon a nagyvilágnak és felfedezze azt. Ha ezt úgy fogod fel, mint egy egzotikus kalandot, akkor az út - egy kis sarkítással - nevezhető nyaralásnak is.

Az önkéntesség lényege, hogy nem kötelező, de ha már elvállaltad, akkor csináld is végig tisztességgel. Sokak számára nem idegen a szándék, hogy segíteni próbálnak elesettebb embertársaikon: ha tehetik, örökbe fogadnak, vagy anyagilag támogatnak másokat - persze, némely celeb inkább azért, mert sikk, és hogy a média se maradjon csámcsognivaló nélkül. Egy egzotikus helyszínen végzett önkénteskedés első hallásra inkább túlélőtúrának tűnik, és amikor meghalljuk, hogy mennyi magyar segít Afrikában, rögvest beugrik egy krokodil elől menekülő honfitársunk képe. A vállalkozó szellemű kalandor nem a turisták által kitaposott ösvényeken csavarog, hanem a világ eldugottabb szegleteit célozza meg. Ha belevágsz, a karitatív célokon kívül egy olyan világot is megismerhetsz, amit eddig csak a NatGeo-n láthattál. Egzotikus nyelveket tanulhatsz vagy meglévő angoltudásodat is csiszolhatod a többi önkéntessel folytatott napi diskurzusok során.

Mit kap az önkéntes cserébe?

A WorkingAbroad.com egy nemzetközi hálózat, amely az önkéntesek toborzására és közvetítésére jött létre. A projektek több mint 150 országot érintenek világszerte. Ezen az oldalon szakmai és személyre szóló tájékoztatást egyaránt találni az önkéntes munkával kapcsolatban. Az önkéntességhez elengedhetetlen a kellő motiváltság, és az, hogy valaki elég időt és energiát szenteljen neki. Nem egy hosszú hétvégéről van szó, hanem jóval tekintélyesebb intervallumról. Az önkéntesség lehetőséget ad azoknak a segítőkész magánszemélyeknek, akik új lehetőségek után kutatnak, de nem tudják, merre tegyék meg az első lépést. Azok a helyszínek, ahol az önkéntesekre általában szükség van, nem feltétlenül turistaparadicsomok. Ezt tudni kell. Mit kap cserébe a vállalkozó? Olyan tapasztalatot, amit sehol máshol. Felfedezhet új kultúrákat és társadalmakat, új kapcsolatokra tehet szert. Kipróbálhatják magukat, milyen a munka nehéz körülmények között, illetve milyen ízű a csapatmunka.

Az önkéntesség három útja

Hosszú távon fizetős: Azt jelenti, hogy az önkéntes olyan hosszú távú projektekben vállal részvételt, ami több mint egy év. Mivel ebben az esetben életmódváltásról van szó, melynek során az önkéntes szinte elveszti a kapcsolatát saját régi életformájával, ellátásra van szüksége. Bizonyos juttatásokban részesülnek, havi fizetést kapnak (persze nagyon szerény mértékűt), fizetik a repülőjegyét, biztosítását, szállását, ellenben magas képesítést, és megfelelő szakmai tapasztalatot várnak el.

Rövid, közép és hosszú távú, de nem fizetős: Ezek a pozíciók néhány héttől egy évig tarthatnak, ám rugalmasságukat tekintve könnyebben passzolnak a jelentkező életébe. Általában erre a témára szakmai tapasztalatra vadászó diákok és kutatóévüket töltő szakemberek jelentkeznek. Ilyenkor van egy konkrét projekt, melynek célja a gyakorlati tapasztalat megszerzése. Ebben az esetben az alanynak fizetnie kell a közlekedését, a szállását, és néha még az étkezését is. Ugyanígy magának kell állnia a vízumköltséget, a kötelező és az ajánlott oltások költségeit is. Ha egyes alapítványok saját ingatlannal rendelkeznek, és ingyen el tudják szállásolni az illetőt, akkor a költségek kisebbek: például az Afrikáért Alapítvány projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságba közvetít önkénteseket, és van kint saját iskolájuk és árvaházuk is.

Rövid távú expedíció, öko vagy természetvédelmi projektekkel: Azoknak szól, akik korlátozott ideig szeretnének csak részt venni egy-egy projektben. Léteznek a helyi élővilág védelmére és felmérése irányuló projektek. Ez hasonlít a legjobban nyaraláshoz, ugyanis ezeket a túrákat zömében trópusi és távoli-keleti területekre szervezik, ám önkénteseik saját maguk finanszírozzák az expedíció kiadásait. Ezen felül még beszámolót is kell készíteniük.

Segíteni felemelő érzés

„Az egyéni önkéntes munka igen költséges dolog, így nem érdemes valamilyen alapítvány támogatása nélkül belevágni" – meséli Audrey (28) Londonból. „Mert ők már ismerik a helyzetet, a helyszínt és a körülményeket. Ezek nélkül belevágni öngyilkosság, lehet, hogy az első korty víz vagy kígyó végez velünk. Én egyszer voltam Afrikában 3 hétig, és eléggé megviselt, mind érzelmileg, mind fizikailag. Annak ellenére, hogy szegénység van odaát, az emberekből árad a szeretet, pedig nincs semmilyük. Ez megdöbbentő.”

„Ha egy kis időt adsz a saját életedből, megismerheted másokét, miközben felfedezhetsz csodálatos kultúrákat, és különleges helyeket. Az önkéntesség varázslatos dolog, inspiráló és aki szenvedéllyel végzi új, dimenziókat fedezhet fel önmagában is. Az önkéntességgel közvetlen hatást gyakorolhatsz a rászorulók életére és ez hihetetlenül különleges élmény. A fizetést pedig mosolyban mérik" – meséli Rebecca Ramsay, nepáli önkéntes.

A Globális Önkéntes Hálózat (GVN) világszerte kínál lehetőséget azon önkéntesek számára, akik az önkéntes szolgálat és a közösségi, karitatív projektek iránt érdeklődnek. Jelenleg 22 országban, köztük Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában biztosítanak programokat partnerszervezeteken keresztül. A hálózat folyamatosan bővül új programokkal: a szervezet 9 év alatt több mint 14 ezer önkéntest közvetített világszerte. Céljaik között kiemelt helyen szerepel a helyi erők munkájának támogatása és a fejlődő országokban működő nemzetközi önkéntesek koordinálása. Az elmúlt 9 évben szoros kapcsolatot hoztak létre helyi szervezetekkel szerte a világon, és egyre nagyobb a visszatérő önkéntesek száma is. A GVN filozófiája, hogy „helyi problémákra helyi megoldásokat” javasolnak, hiszen messziről könnyű okosnak lenni, de élőben megtapasztalni valamit, belélegezni, látni egészen más. A lázas munkával telt évek gazdag tapasztalatokkal, forrásokkal és elkötelezett önkéntesekkel, partnerekkel ajándékozta meg a szervezetet. Nem mellesleg a GVN csoport Bill Gates személyes támogatását is élvezi.

Magyar kapcsolatok Afrikában

„Támu, támu! (Nagyon finom!) - kiabálták a gyerekek, kezükben műanyag bögréjükkel, amiből a mindennapos tejbegrízt (vagyis tej hiányában vízbegrízt) iszogatták. Ebből tudtam: ez egyike azoknak a ritka napoknak, amikor egy kis cukor is jutott az ételbe. Ott, Burában nagyon könnyű volt örömet szerezni a gyerekeknek” – olvassuk a lelkesítő sorokat az alapítvány oldalán. A Taita Alapítvány azért jött létre, hogy segítsenek a rossz körülmények között élő kenyai árvákon. Első ránézésre boldog, színes világnak tűnik Kenya, de csak néhány hét után ismerhető meg Afrika igazi arca. A nyomort, az éhezést, a fáradságot és gyötrelmeket az emberek kedves mosoly mögé rejtik. A szervezőknek nagy élmény volt az ott töltött néhány hónap, és az átélt élmények hatására ismerték fel, hogy tenniük kell valamit a gyerekek érdekében. Ezért jött létre a Taita Alapítvány. A Taita szó a tartomány neve, ahol az elsőként támogatott árvaház található - ez olyasmi, mint itthon a megye, vagy járás. Nem lehajolni kívánnak hozzájuk, hanem barátként melléjük állni. Kenyában sok gyerek él árvaházban, számukra ez a hely jelenti az otthont, a családot és az iskolát. Az alapítvány szeretne esélyt adni nekik, hogy az életben boldogulhassanak.

Csak akkor vágj bele, ha erősnek érzed magad

„A kiutazást egy 6 hónapos felkészítő időszak előzi meg – meséli Anikó (37). "Ez nem pótolható, nem helyettesíthető mással, mert itt olyan emberek tanítanak, mesélik el tapasztalataikat, akik végigcsinálták a programot, megjárták Afrika azon régióit, ahol igazán szükség van a segítségre. Ha úgy vágsz neki, mint egy hippi kalandor, egyedül, bármi történik veled, nem lesz időd a szegényekkel foglalkozni, mert egyéb problémák fognak nyomasztani: fertőzésveszély, tiltott helyek, ha bekerülsz egy kórházba, akkor lehet, hogy rosszabbul kerülsz ki, mint amikor bevittek. A felkészülés szakasza érdekes folyamat, mivel egyszerre tanulunk és dolgozunk, mindezt csapatként, ami jó, mert nagyon sok nemzetiség keveredik itt. Én jelenleg a Humana People to People szervezetén belül, Angliában tartózkodom, és afrikai HIV projektre készülök. Az önkéntesség valóban nem könnyű feladat, és a hozzá szükséges pénz megteremtése sem, ugyanúgy, mint Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ha nincs elég pénzed, ez a szervezet a legolcsóbb lehetőség kijutni és segíteni. Nem könnyű, de mindenki el tudja dönteni, hogy neki mi éri meg. Több mint tízezer embernek már megérte... Csak ha elég erősnek érzed magad, akkor vágj bele az önkéntességbe!”

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek