Én a roma-divattal üzenek az elfogadásért

Progresszív roma-trend szerencsemotívumokkal, leomló kritinczával, és pántlikával a bokán. Hátrányos helyzetűekből szerveződött alkotóműhely, gondolkodó társadalomtudatos fesztivált szervező fiatalok, és néhány gyönyörű roma és nem roma modell. Olykor ennyi is elég egy kisebbségi divateseményhez. Hazánk első roma divatbemutatóján jártunk.

Néhány fiatal, akiket azonos értékek, azonos célok és érdekek vezérelnek. A Bánkitó Fesztivál szervezői minden olyan civil kezdeményezésnek teret adnak, amely az elfogadás, a nyitottság, és az együttgondolkodás egy veleje lehet. Czifrik Balázs, a Bánkitó Fesztivál sajtó-koordinátorával beszélgetve hamar kiderül, reklámra nincs szükségük, nincs is nagy felhajtás körülöttük. Nem akarnak moralizálni, ideológiák mögé sem bújnak, egyszerűen csak apolitikus tettvággyal szeretnék nyitogatni a rasszizmus és kirekesztés által elhomályosított szemeket. Úton-útfélen, lazán, sablonmentesen, akár egy oldott hangulatú összművészeti fesztivál vagy divatbemutató keretében.

A kisebbségi-többségi kérdés a szervező elvük. Legyen szó kerékpáros vagy nemzetiségi kultúráról, minden, ami kisebbségként jelenik meg a társadalmunkon belül, azzal foglalkozni kell, s ők ezt meg is teszik. Ezért dolgoznak egy olyan fesztiválért, ahol együtt lüktet a cigány-zsidó-szlovák-magyar kultúra, és ezért nyújtottak segítséget egy roma iparművésznek, hogy megrendezhessék hazánk első roma divatbemutatóját. A Romani Design pont ugyanazt teszi kicsiben, mint amit ők szélesebb körben próbálnak: a kultúra közegén keresztül igyekeznek egymás elfogadására és megismerésére nevelni. Hiszik, hogy az egyre inkább fokozódó társadalmi konfliktus, a romák elleni előítélet, akár a divat világán keresztül is mérsékelhető.

Jó eséllyel divatba jönnek

Egy cigánymotívumos ruha vagy egy fülbevaló is elég, hogy kifejezzük nyitottságunkat a kultúrára. Ez nem csak egy értékelő, elismerő gesztusa a vizuális szépségnek, de támogatást is jelenthet egy kisebbségnek. A hagyományos roma attribútumok felvonultatása és újragondolása már a merészebb, kivágott ruhákban, a gyönyörű ékszerekben mutatkozik meg, ahol a zárkózottságnak sem a női öltözéken, sem kulturális korlátoltságában nem találjuk nyomait.

Varga Erika, a Romani Design vezetője, roma és nem roma modellek körében
Varga Erika, a Romani Design vezetője, roma és nem roma modellek körében

Varga Erika, a Romani Design iparművész vezetője, a roma viselet-kultúra hagyományát ültette át kifejezetten vonzó, hordható divattá. Mindezt a világi trend vonulatok mellett jól megférő, hihetetlenül ízes, és egyben XXI. századi módon. Kreatív, különleges és értékteremtő alkotásokat láttunk. Varga Erikával beszélgettünk.

Jól érzem, hogy ez az este túlmutat a roma divatbemutató fogalmán?

A célom, hogy a roma kultúrát, a saját kultúrámat megismertessem az emberekkel. A Romani Designt is azért hoztam létre, hogy kultúránknak ezt a részét, és persze a romákat is népszerűsítsem, elfogadtassam. Több mint 10 éve dolgozom ötvösként. Már a tanulóéveim alatt gondoltam arra, hogy milyen klassz lenne roma motívumos ékszereket romáknak és nem romáknak egyaránt készíteni. Aztán a ruhák is bekerültek az álomképbe.

Hankiss Elemér a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretein belül megrendezett roma stílussal is foglalkozó divatshow-n mondta, hogy a társadalom rosszul gondolkodik a roma kérdésben. A cigányságot csak szociálisan rászoruló, kiszolgáltatott társadalmi rétegként kezeljük. Pedig mint minden kisebbségnek, a romáknak is vannak kulturális értékei, amiről kevesebbet beszélünk.

Igen, tudom miről beszélt, szeretem és tisztelem őt. Azt azért el kell modanom, hogy én még 2007-ben hoztam létre egy Közhasznú Szociális Szövetkezetet, ami programjában, a Romani Design kiépítésében hátrányos helyzetű embereket foglalkoztat, és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Ez alkalmas arra, hogy népszerűsítsük saját kultúránk értékeit, és hogy roma és nem roma nehéz sorsú emberek dolgozhassanak velünk, akik a kreációk kivitelezésében vesznek részt. Ők mind alkotókészséggel megáldott emberek, de a sok éves munkanélküliség miatt állandó alulteljesítésben éltek, sokuknak nem volt korábban szakmájuk. Ők most teret és lehetőséget kapnak arra, hogy képességeiket ezen a területen próbálgassák. Mi ebben segítünk, alakítgatjuk, irányítjuk őket, foglalkozunk velük. Nehéz olyan embereket koordinálni, akik korábban nem dolgoztak folyamatosan és közösségben. De van olyan is közöttük, aki azért dolgozik nálunk, hogy egy kis pénzt keressen, hogy az Iparművészetin le tudjon diplomázni, vagy nyugdíjasként nem tud megélni a nyugdíjából, ezért nálunk például a hagyományos ezüstékszerek vésésében vagy az eladásban segítve keres egy kis plusz pénzt.

Ha pedig már az ékszereknél tartunk, mennyire tartják még a nők a roma-viseleti hagyományokat, mit mentettél át a tradícióból a kollekciódba?

A mi családunk, ahogy többségében is jellemző, az öltözködési hagyományokat régebben sokkal jobban betartotta. Ma már egyre kevesebb jellegzetes klasszikus elemeket tartalmaznak a roma nők ruhái. A rakott szoknya, a kritincza, vagyis a kötény és a fejkendő az asszonyok esetében, míg a lányoknál a hajban lévő piros pántlika volt az alapvető darab. Mostanság a modern ruhák viselete miatt ezek kezdenek kikopni a mindennapokból, de egy-egy elem, pl. általában a kötény, vagy a fejkendő az megmaradt. Én ezeket gondoltam újra rózsamintákkal, élénk színekkel és rakott hatású szoknyákkal.

Jellegzetes, markáns jegyei vannak a roma stílusnak, de más a városban, mint vidéken. Nem szeretem, ahogy a mai fiatalok öltözködnek. Nem kapható az ő igényeiket kielégítő megfelelő árkategóriában ruha, a kínai piacról pedig nem lehet összeválogatni egy igényes összeállítású viseletet. Ezért szeretném, ha végre lennének szép tradicionális motívumokat magukon viselő, de mégis modern ruhák, amelyeket roma és nem roma egyaránt felvehet.

A hagyomány-őrzés és a megújulás nem zárja ki egymást.  A roma-divat tehát alkalmas a változásra, a fejlődésre?

Igen, egyértelműen. A Romani Design, amit én csinálok, épp erről szól. A hagyomány és a modernitás egymást élteti, erősíti, kiegészíti. A magyar folklór viselet is folyamatosan változik, s azt látjuk, hogy a hétköznapokban egyre kevesebb marad meg belőle, ugyanez igaz a romára is. A kollekcióm arról szól, hogy a hagyományos viselet egy-egy nagyon jellegzetes ruhadarabját, a kötényt, a fejkendőt modern formára alakítjuk át. Miközben a színes rózsás-virágos motívumok ugyanazok, de mégis újszerű, szokatlan kivitelben, ami vonzó lehet a roma és roma embereknek egyaránt.

A divat ezek szerint az a közeg is egyben, amely közelebb enged a kultúra megismeréséhez?

Mindenképpen jót tesz a roma kultúrának. Én nagyon hiszem, hogy a divat egy hatékony kommunikációs eszköz. Arról beszélni, hogy kik vagyunk, milyennek gondoljuk magunkat, és merre tartunk, nagyon fontos. A XXI. század elején a romáknak a kultúra ezen részét is meg kell mutatniuk, hogy a viseletünkben ugyanolyan értékek vannak, mint a zenében, az irodalomban vagy a képzőművészetben. És ez által nem csak a nem romák, de  a roma fiatalok is közelebb kerülnek hozzánk. A divat egy kapocs, amely segít önmagunk és egymás megismerésében is.

Ezzel azt mondod, hogy a mai roma fiatalok egy része épp azért nem tud büszke lenni romaságára, mert nem ismeri a kultúráját?

Igen, érdekes nekem soha nem volt bajom azzal, hogy roma származású vagyok. Mert olyan családban nőttem fel, ahogy markáns jegyei voltak ennek, és mindig tudtam, hogy mitől vagyok roma. Korábban oktatásszervezőként foglalkoztam állami gondozásban felnőtt roma fiatalokkal, és olyanokkal, akik családja nem tudta megfogalmazni romaságukat, s ezért gondjuk volt azzal a ténnyel, hogy cigánynak születtek. Negatív hatások érték őket, mert nem volt tudatosítva bennük, hogy te roma vagy, ezért ez a nyelved, ilyen a zenéd, ilyen a kultúrád. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Ezért kellenek olyan ismérvek, mint a történelem vagy a nyelv, és akkor végre büszkék lehetünk erre.

Egy, a bemutatón mellettem ülő roma lánytól hallottam, hogy a roma emberek jó szerencsét, gazdagságot kívánva köszöntik egymást. Az ékszerek és a díszek is a hagyomány szerint szerencsét hoznak a viselőjüknek. Igaz ez erre a kollekcióra is?

Ez a kollekció is a lencse, lóhere és patkó szerencse motívumokat dolgozta fel klasszikus és modern ötvözeteként. Ezüstöt és roma motívumos, színes textileket és formákat vegyítek az ékszerekben. Talán a kiegészítőkben sokkal jellegzetesebben jelennek meg a romák által viselt stílusjegyek. Szakmán belül is gyakran mondják, hogy már a kivitelezés során látható, ha ékszer romának készül. Látszik rajtuk a kézművesség, a cizelláltság és a gazdag díszítettség.

Ez a textillel való ötvözése az ékszereknek azért is érdekes, mert a mindennapokban a roma nőkön, sőt már az egészen fiatal gyerekeken is inkább nemesfémeket, s főleg aranyat lehet látni. Akkor ez mégis honnan jön?

Ez valószínűleg Indiából jött. Szerintem, ennek az lehet az oka, hogy a vándorlás-történet során az arany volt az országokon keresztül vihető, értékálló fizetőeszköz, s az volt minden gazdagságuk, amit magukon hordtak. Másrészt pedig a nemesfémek csillogása vonzza a szemet, a nap színe és ereje tükröződik benne vissza. Ez mind fontos lehet egy roma nőnek.

Először láthattunk hazánkban roma divatbemutatót, és valószínűleg nem utoljára...

Igen, bízunk benne. Szeptember 21-én az Iparművészeti Múzeumban lesz egy kiállítással egybekötött bemutató. Itt kortárs iparművészek és tervezők pályamunkái láthatók majd.

Előtte azonban, az augusztus 5-én kezdődő Bánkitó Fesztiválra költözik ki az egész Romani Design. Én kézműves foglalkozásokat, interaktív készég és képességfejlesztő gyerekfoglalkozásokat tartok majd. Kilenc éve szerkesztek ugyanis egy Glinda nevű roma népismereti gyermek és ifjúsági magazint történelemről, kultúráról, továbbtanulásról. A fesztiválon is ezt a roma népismeretet szeretném népszerűsíteni.

Azt pedig mindenképpen el kell mondanom, hogy hálás köszönettel tartozom a Bánkitó Fesztiválnak. A munkatársaim, és ahogy láttam a szervezők lelkes csapata, egyaránt élvezte a közös munkát, és felkészülést. A saját korlátolt lehetőségeink miatt ezt a bemutatót nem tudtuk volna megtartani. Így ez egy igazi ajándék volt számunkra.

Oszd meg másokkal is!
Mustra