zsírégetés étkezés

Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált az időszakos böjt, mivel számos pozitív egészségügyi hatással járhat, különösen a fogyás, a vércukorszint szabályozása és a szív egészsége szempontjából. A szigorú étrend betartása ugyanakkor komoly kihívást jelenthet sokaknak: számukra jó hír az, hogy nem muszáj sanyargatnunk testünket. 

Az időszakos böjt előnyei koplalás nélkül

Az angliai Surrey Egyetem új tanulmánya azonban megállapította, hogy ha csak egyetlen szénhidrát nélküli napot beiktatunk, az hasonló hatással van a szervezetre, mintha nagyon kevés ételt ennénk – mint amikor az időszakos böjtöt követjük.

Az időszakos böjt (intermittent fasting) nem tilt semmilyen ételt, helyette időben korlátozza, hogy mikor ehetünk. A normál étkezési periódusok és a koplalós vagy drasztikusan csökkentett kalóriabevitelű időszakok váltakoznak. 

Legelterjedtebb változata, a 16:8-as módszer szerint naponta 16 óra böjtöt követően 8 órán keresztül lehet enni. Egy másik fajtája, az 5:2-es időszakos böjt szerint heti öt napon a megszokott módon táplálkozhatunk, két nem egymást követő napon viszont semmit se együnk, vagy csökkentsük minimálisra a kalóriabevitelt. 

A kevés szénhidrát már egy nap után beindítja a zsírégetést

Bár az időszakos böjt jót tehet az egészségnek, a koplalós napokra érvényes legfeljebb 500-600 kalória kemény kihívásnak bizonyulhat. És itt jön a képbe a friss kutatás, amely szerint a szénhidrátok időszakos elhagyása a böjthöz hasonló zsírégető előnyökkel járhat. 

A tudósok 12 elhízott vagy túlsúlyos, 20 és 65 év közötti felnőttet vizsgáltak. A résztvevők három különböző étrendet követtek, mindegyiket 36 órán keresztül – ami egy teljes napot és két éjszakai alvást jelentett –, a diétás napok között pedig ötnapos szünetet tartottak.

Ez volt a három étrend a kísérletben: 

• normál étrend;
• alacsony szénhidráttartalmú diéta, de a kalóriamennyiség ugyanannyi volt, mint a normál étrendnél;
• alacsony szénhidráttartalmú diéta csökkentett kalóriabevitellel.

A diétás napok utáni reggeleken a szakemberek méréseket végeztek, hogy kiderüljön, hogyan reagáltak a résztvevők a különböző étrendekre. 

Azt találták, hogy kalóriabeviteltől függetlenül a szénhidrátban szegény diéta arra sarkallta a szervezetet, hogy zsírt égessen energiaként, akárcsak a böjtölés esetén. 

„A szervezetünk úgy van tervezve, hogy a szénhidrátokat akkor használja fel energiaként, amikor rendelkezésre állnak, például étkezés után – magyarázta dr. Adam Collins, a tanulmány társszerzője, a Surrey Egyetem táplálkozástudományi docense. – Majd az étkezések között és éjszaka a zsírokat hasznosítja.” 

Nem kell mindennap koplalni, másként étkezz

Ebből következik, hogy ha túl sokat és gyakran eszünk, a testünk ritkán kapcsol át zsírégető üzemmódba, ami anyagcsere-problémákhoz vezethet, a zsír felhalmozódik deréktájon, a szervekben és az erekben. Ahogy tanulmány megállapította, a szénhidrátbevitel alkalmi csökkentése is segít a szervezetnek a „megtisztulásban” és a zsír eltüntetésében, és ehhez nem feltétlenül kell megterhelő, koplaló étrendet követni. 

A szénhidrátok közé tartoznak a keményítőtartalmú élelmiszerek (például a burgonya és a tészta), a gabonafélék (kenyér és péksütemények), számos zöldség és gyümölcs, valamint a cukros édességek. 

Az állandóan alacsony szénhidrátbevitel viszont nem jó ötlet, mert hosszú távon ronthatja a szervezet glükózfeldolgozási képességét. Elegendő váltogatni a megszokott étrend szerinti és az alacsony szénhidráttartalmú napokat, mert ez is javítja az anyagcsere egészségét, és sokkal könnyebb betartani. 

Nemrégiben az is kiderült, hogy aki alacsony szénhidráttartalmú reggelit fogyaszt, az jobban bánik az emberekkel.