A kutatók több mint 50 új, az emberek szervezetében megbúvó környezeti vegyszert fedeztek fel, amelyek túlnyomó többsége kevéssé ismert vagy ismeretlen vegyület. Ezeket a vegyi anyagokat – amelyeket korábban soha nem figyeltek meg embereknél – ráadásul terhes nőkön és újszülötteken végzett vizsgálatok során mutatták ki.
Az eredmények aggasztóak, mivel nagyon keveset tudunk ezekről a vegyi anyagokról és lehetséges egészségügyi hatásaikról – állítják az új tanulmány kutatói. Ráadásul a terhes nők és újszülöttjeik különösen sérülékeny populációt alkotnak.
„Nagyon aggódunk a terhesség alatt fellépő expozíciók miatt, mert ez egy nagyon sérülékeny fejlődési időszak” – mondta Tracey Woodruff, a tanulmány vezető szerzője. „Amire most rábukkantunk, később befolyásolhatja az anya egészségét. A magzat számára pedig sérülékeny fejlődési időszak ez, így gyermekkori és akár életre szóló következményei lehetnek” – fűzte hozzá.
Az újonnan kimutatott vegyszerek közül kettő perfluor-alkil- és polifluor-alkil-anyag vagy PFAS volt. Ezek a néha fogyasztási cikkekben, például tapadásmentes edényekben és pizzásdobozokban használt vegyszerek hosszú ideig az emberi szervezetben maradnak, és felhalmozódhatnak. Az újonnan felfedezett anyagok közül tíz lágyító, vagy valamilyen műanyaggyártáshoz használt vegyszer volt. Például az egyik kimutatott lágyító, a ftalátnak nevezett vegyi anyag gyakran megtalálható a gyorsételek csomagolásában, és káros egészségügyi hatásokkal járhatnak. Az újonnan kimutatott vegyi anyagok közül kettőt a kozmetikumokban használnak. Mindezekből azt is megtudhatjuk, hogyan kerülnek a szervezetünkbe nem kívánt, apró élettársaink.
Harminchét újonnan felfedezett vegyi anyag azonban olyan volt, amelyről a kutatók alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek információval – írták a szerzők az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent tanulmányban.
Annak ellenére , hogy a terhesség a fejlődés sérülékeny időszaka, hiányoznak az adatok azokról a vegyi anyagokról, amelyeknek az anyák és a magzatok potenciálisan ki vannak téve – nyilatkozta Woodruff a témában.
Ehhez a tanulmányhoz a kutatók 30 várandós nőt vettek fel, tőlük vérmintákat vettek, valamint az újszülöttől köldökzsinórvért is vettek közvetlenül a születés után. A kutatók ezután egy viszonylag új, nagy felbontású tömegspektrometriának nevezett technikával elemezték a vérmintákat, amelyek magukban foglalják a vegyületek különböző tömegeinek meghatározását az azonosításuk érdekében.
„Ily módon az anyák és újszülöttek vérmintáiban jelen lévő szinte összes vegyi anyagról pillanatfelvételeket tudtunk készíteni” – mondta a tanulmány társszerzője, Dimitri Abrahamsson, a PRHE posztdoktori munkatársa. „Ez lehetővé tette számunkra, hogy bizonyítékot találjunk néhány vegyi anyagra, amelyekről úgy tűnik, hogy korábban nem jelentkeztek emberek szervezetében” – tette hozzá.
A kutatók összesen 109 olyan vegyi anyagot azonosítottak, amelyek mind az anyai, mind a köldökzsinór-vérmintákban megtalálhatók, köztük 55 olyan anyagot, amelyet korábban soha nem találtak emberekben. Más, a mintákban kimutatott anyagokat, például a ftalátokat korábban már találtak emberekben, és káros egészségügyi hatásokkal, például szaporodási problémákkal hozták összefüggésbe azokat. A szakemberek két vegyi anyagról azt is kimutatták, hogy fejlődési, máj-, vese- és immunológiai problémákat okoznak laboratóriumi állatokban, és számos egészségügyi problémával is összefüggésbe hozhatók humán epidemiológiai vizsgálatokban.
„A méhlepényt a magzattal összekötő köldökzsinór az a vezeték, amelyen keresztül az oxigén és más tápanyagok átjutnak az anya és a magzat között. Ha vegyi anyag van jelen a köldökzsinórvérben, akkor a magzat ki volt téve a lehetséges negatív hatásoknak” – mondta Woodruff.
További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy ezek a vegyi anyagok a magzati szövetekben is jelen vannak-e, és milyen szinten; azonban korábbi tanulmányok azt találták, hogy a köldökzsinórvérben kimutatott vegyszerek a magzati szövetekben is megjelennek a szakember szerint.
„Ennek az eredménynek nem a bizonytalanság érzését kell jeleznie, inkább egyfajta riasztásnak kell lennie” – mondta Abrahamsson. „Vegyi anyagoknak vagyunk kitéve, amelyekről nagyon kevés információval rendelkezünk. Ezeknek a vegyszereknek pedig potenciálisan káros egészségügyi hatásai lehetnek, amelyeket nem ismerünk, és nem tudunk előre jelezni” – mondta.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
