tüsszentés

Történt már veled is olyan, hogy érezted a tüsszentés ingerének előszelét, a tested szinte már rákészült a nagy eseményre szaggatott, szájon át történő légzéssel és hunyorgó szemekkel, akár még be is jelentetted a környezeted számára nagy ünnepélyesen, hogy nemsokára tüsszenteni fogsz, végül mégis bennragadt a megkönnyebbülést hozó hapci? Olyan csalódást és feszültséget keltő, antiklimatikus, balszerencsés helyzet ez, amely után általában percekig zsörtölődünk. Ha téged is rettenetesen zavar ez az egyébként enyhének induló kellemetlenség, akkor rád ragyogott a szerencse napja: eláruljuk azt az 5 módszert, amely segít kipréselni magadból azt a makacs prüszkölést.

Miért tüsszentünk egyáltalán?

Annyira egyszerű, ösztönös, automatikus emberi reakciónkról van szó, hogy igazából eléggé meglepő, mekkora feneket kerekítünk egy aprócska (vagy egész szobát bezengő) tüsszentésnek. Azon szorongunk, hogy ne tűnjünk túl illetlennek, ne legyünk túl hangosak, ne prüszköljünk túl sok nyálat (még a könyökhajlatunkba sem), a környezetünk meg feszült figyelemmel várja, hogy mikor mondhatja ki az illedelmes „Egészségedre!” felkiáltást, mintha csak tényleg az elég gyors mondatbedobáson múlna az egészségünk. 

Pedig csupán egy egyszerű, szervezetmegtisztító mechanizmusról van szó. Az orrunkba kerülő idegen anyagokat – legyen szó pollenről, allergénről, irritánsokról, vírusról vagy baktériumról – ezen a módon löki ki magából a testünk, hogy megakadályozza a sérülékenyebb részünkbe jutásukat. Még arra is van ideje az ösztöneinknek, hogy a szemünket is becsukassa velünk, nehogy az orrlyukból távozó anyagok aztán a szemgolyónkon keresztül mégis kárt okozzanak, vagy hogy a hajszálereknek baja essen. Néha olyan buzgalommal veselkedik neki a testünk ennek az epikus védelmezői feladatnak, hogy meghúzzuk a hasizmunkat közben. Aztán néha mégis bennreked az a bizonyos.

Amikor a hapci bennakad

Az elmaradt tüsszentés bosszantó ugyan, de a szakértők szerint az a hapci, amelynek meg kell történnie, meg is fog történni, csak néha várat még magára egy kicsit. Ha viszont nincs türelmed az ujjaddal malmozni addig, és inkább a saját kezedbe vennéd az irányítást, esetleg makacsságból „csak azért is” ki akarod préselni magadból a prüszkölést, akkor ezt az 5 módszert próbáld ki a várt eredmény megszerzéséhez:

1. Nézz éles fénybe!

Az emberek egyharmadát tüsszentésre provokálja a hirtelen éles fény látványa. Ez az idegi reflex örökletes, tehát ha a szüleid képesek rá, akkor nagy valószínűséggel neked is menni fog, de ha nem, hát olvasd tovább a listánkat.

2. Szagolj meg egy erős fűszert!

A bors, a fahéj és a Cayenne-fahéj mind nagyszerűen irritálja az orr idegvégződéseit, így segíthetnek kicsikarni a tüsszentést. Csak arra figyelj oda közben, hogy ne lélegezd be ezeket, mivel égető érzést okoznának.

3. Csiklandozd meg az orrod belsejét!

Csavard meg egy papír zsebkendő egyik csücskét, és finoman helyezd fel az orrlyukadba, hogy stimuláld a belső részt, az orrban elhelyezkedő idegvégződéseket. Ügyelj arra, hogy ne dugd fel túl messzire a papírzsepit az orrodba, mivel semmilyen tárgyat nem ajánlott mélyre nyomni oda.

4. Húzz ki egy orrszőrszálat!

„Utolsó mentsváras” megoldás, amelyet maximum egyszer próbálj meg. A háromosztatú ideget stimulálja, amely fájdalom-, érintés- és hőmérsékletérzetet küld az arcból az agyba az idegrendszeren keresztül, így előidézve a hapcit. Készülj fel rá, fájni fog!

5. Húzz ki egy arcszőrszálat!

Az arc egyik szőrszálának kihúzása, mondjuk egy kósza szemöldökszálé, szintén a háromosztatú ideget birizgálja meg. Ezt sem érdemes egy-két próbálkozásnál többször alkalmazni, illetve ez is fájdalmas lehet.

Ha tehát bennreked egy tüsszentés, nem kell kétségbe esnünk, vagy a saját levünkben főnünk a következőt várva. Saját kezünkbe vehetjük az irányítást, és trükkösen mégis előcsalogathatjuk azt.