A téli időszakban nem csak a megfázásos esetek száma mutat növekvő tendenciát. Amikor beköszönt a hideg idő, a szívroham is több áldozatot szed. Az ok abban keresendő, hogy az alacsony hőmérséklet olyan fiziológiai változásokat von maga után, amelyek megnövelhetik a szívbetegségek kockázatát. Erre utal egy 2021-es tanulmány eredménye is, mely szerint a szívleállások száma a decemberi és januári hónapokban tetőzik.
Hogyan hat a hideg a szívre?
Kardiológusok szerint a hideg csökkenti a testhőmérsékletet, ami azt jelenti, hogy a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy melegen tartsa a testet. Ez megnövelheti a szívbetegségek jelentkezésének esélyét – különösen a rizikócsoportba tartozók, mint például az idősek és a dohányzók körében.

A hideg hatására a végtagokban összeszűkülnek az erek, így a test magja meleg maradhat és megfelelően funkcionálhatnak a szervek. Miközben azonban kevesebb vér jut a végtagokba, nagyobb nyomás nehezedik a szívre, melynek a pulzusszámot és a vérnyomást növelve több erőforrást kell mozgósítania, hogy vért pumpáljon a szervezet többi részébe.
A folyamat az artériák belsejében felgyülemlett zsíros plakkok felszabadulásához vezethet, ami blokkolhatja a szív vérellátását.
Az alacsony hőmérséklet hatással van a vér viszkozitására is. Amikor fázol, a véred besűrűsödik, ami növeli a vérrögök kialakulásának esélyét, ezáltal pedig a szívroham kockázatát is. Végül, de nem utolsósorban, a hideg fokozza a vérben a fibrinogénként ismert fehérje szintjét, amely részt vesz a vérrögképződésben.
A vérrögök növelik a szívroham kockázatát.
A potenciális okok között említhető az is, hogy a téli hónapokban a szervezet kevesebb D-vitaminhoz jut, és a kialakuló hiányállapot kockázati tényező lehet számos szív- és érrendszeri betegség szempontjából.
Mekkora a szívroham kockázata?
A BMC Cardiovascular Disorders folyóirat 2003-as tudományos áttekintése szerint nehéz pontosan számszerűsíteni, hogy a téli időszakban mennyivel növekszik a szív- és érrendszeri betegségek száma. A tünetek gyakran légúti betegségekkel együtt jelentkeznek, így a halál okát nem is feltétlenül lehet egyértelműen megállapítani.

Érdekes adat, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata 5 és 30 százalék között változik attól függően, hogy a vizsgálati adat melyik országból származik, ami a helyi sajátosságokkal és időjárással függhet össze.
A BMC Cardiovascular Disorders áttekintésében a novemberben, decemberben, januárban és februárban kórházba került idősebb betegek 30-50 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesztették életüket szív- és érrendszeri betegségek következtében, mint azok, akiket májusban vettek fel. A fiatalabb korosztályban viszont a halálozási arány tekintetében nem volt számottevő különbség, bármikor is kerültek felvételre, ami arra utal, hogy jelentős kockázati tényező lehet az életkor is.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés