Havonta egy legókockányi műanyagot eszel meg: mutatjuk, mit kéne száműznöd a konyhából, ha jót akarsz

GettyImages-1129185262
Kálmán Szonja

Szabad akaratodból biztosan nem rágcsálnál műanyagot ebédre, mégis minden héten egy építőkockányi mennyiséget fogyasztasz el belőle: a mikroműanyagok ételeinkben ugyanúgy ott vannak, mint a levegőben, a vízben, sőt, testünkben is…

Te tudod, mennyi az éves műanyagbeviteled? Nem, nem olvasod rosszul: valóban az elfogyasztott műanyag mennyiségéről szól kérdésünk. A WWF-nek köszönhetően nagyon pontos adataink vannak a témában: közel kétezer apró műanyagdarabot, úgynevezett mikroműanyagot fogyasztunk el minden egyes héten, ami egy négyszer kettes legókocka vagy egy hitelkártya méretének felel meg. Sokkoló, igaz? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25 dekagramm műanyagot eszünk meg minden egyes évben.

Vízben fogyasztjuk el a legtöbbet

Még sokkolóbb lehet a tudat, miszerint a hetente testünkbe kerülő mikroműanyag-mennyiség javát ivóvízzel juttatjuk be szervezetünkbe. Jellemző forrás még a kagylófélék fogyasztása, de sörrel, sőt, még sóval is beviszünk mikroműanyagot szervezetünkbe. A víz révén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy elfogyasszuk a természetbe került, apró részecskéket: a WWF kutatói szerint

mind a csapvíz, mind a palackozott víz tartalmazza ezeket a részecskéket,

melyek elkerülésére gyakorlatilag nem marad lehetőségünk. Magyar adatok szerint érdemesebb a csapvizet választanunk ebben a helyzetben, mivel abban még mindig kevesebb műanyag akad, mint a palackozott változatban.

A víz is teli van mikroműanyagokkal
A víz is teli van mikroműanyagokkalOscar Wong / Getty Images Hungary

Európában egyébként még egészen szerencsések vagyunk: a kontinensek közül itt a legalacsonyabb a vizsgált minták közül azok hányada, amelyek műanyagot tartalmaznak. Ez az „alacsony” mutató is 72,2 százalékos ugyanakkor – igaz, az amerikai 94,4 százalékhoz képest valóban kedvező az érték.

Hogyan kerül mikroműanyag a poharunkba?

Az eldobható tárgyak az elmúlt ötven év során hihetetlenül elterjedtté váltak: egyszer használatos tányérok, poharak, egészen a közelmúltig szívószál vettek körül minket, ha egy koncerten kértünk egy sört, fesztiválon vásároltunk egy koktélt vagy büfében kívántunk meg egy hot dogot. A műanyag nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra esik szét életciklusa végén, így aztán végül gyakorlatilag mindenhova eljut a tengerpartoktól kezdve az élelmiszerláncig. Az öt milliméternél kisebb részecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, de ma már nem csak miattuk kell aggódnunk.

A darabolódási folyamat következményében ugyanis szabad szemmel már láthatatlan, az algasejteknél ezerszer kisebb méretű nanoműanyagok is létrejönnek. Ezeket a darabkákat tényleg lehetetlen észrevenni: megemésztjük őket, majd véráramunkba, nyirokrendszerünkbe, végül szerveinkbe kerülhetnek azok.

Nem ismerjük az ételekben található műanyagok pontos hatását

Ma még kérdéses, pontosan milyen hatása lehet a szervezet működésére az abba bekerülő műanyagnak, de egyes kutatások már rámutattak bizonyos következményekre. A belélegzett plasztik gyulladást tud okozni a tüdőben, tengeri állatokban pedig korai halálozáshoz is vezethet a műanyagok nagy mennyiségű előfordulása a szervezetben. A hozzáadott színezőanyagok és pigmentek, valamint egyéb kemikáliák a termékenységre és a potenciára is hathatnak, valamint ismert rákkeltő hatásuk is.

A műanyag dobozok révén még több műanyag kerülhet az ételbe
A műanyag dobozok révén még több műanyag kerülhet az ételbeOs Tartarouchos / Getty Images Hungary

A megelőzés módjai

A műanyagok minél teljesebb körű száműzése oldaná meg egyszer s mindenkorra a problémát: nem az életciklus nyújtása a cél, hiszen annak végén mindenképp egy feldarabolódó műanyag tárgy az eredmény, hanem hogy a műanyag tárgyakat más alapanyagból készülő darabok váltsák ki. Háztartásodban ugyanakkor az ellen tehetsz, hogy az élelmiszerekben és a vízben eleve megtalálható műanyag mennyiségét ne tetézd.

Talán már kitaláltad: a gond a műanyag dobozokkal van. A következő tippekkel gondoskodhatsz arról, hogy ezekkel ne növeld az elfogyasztott műanyag mennyiségét!

  • Ha teheted, cseréld le ezeket üvegből vagy fémből készített tárolókra.
  • Ha műanyag dobozt használsz, kerüld el az étel abban történő melegítését, és ne is mosogatógépben tisztítsd, ahol nagyon magas hőmérsékletű vízzel érintkezhet!
  • Zsíros vagy olajos ételt ne tárolj és ismételten ne melegítsd műanyag dobozban, mivel a zsírok és olajok elkezdhetik feloldani a műanyagot.
  • Az egyszer használatos műanyag dobozokban ne melegíts és ne is mosd el azokat.
  • Ha a doboz láthatóan sérült, ne használd tovább étel szállítására és tárolására sem. Az elszíneződés és a felhorzsoltnak tűnő felület egyaránt sérülést jeleznek.
  • Ne műanyag palackokban vigyél magaddal vizet, válassz fém- vagy üvegkulacsot!

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra