mértékletesség zsír cukor só

A „mérgek az ételekben” témája régóta megosztja az internet népét – vannak, akik már a reggeli pirítósra is gyanakodva néznek, mások pedig még mindig gond nélkül nyomják a cukros tejet az esti kakaóba. Közben a gyerekek helyes táplálásáról folyó diskurzus, a light felirat csábítása, a divatdiéták hangzatos ígéretei és az édesítőszerek körüli félinfók csak tovább bonyolítják a képet. De mi az, ami tényleg káros? Ahogy szakértőnk fogalmaz:

"Szerintem olyan, hogy méreg az étel, nem létezik. Őseink is túlélték az evést – igaz, nem ettek olyan mértéktelenül, mint mi manapság"

Só: kell, de nem mindegy, mennyi

A só – pontosabban a nátrium-klorid – valóban nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez, de nem kell a sószóróhoz nyúlnunk minden étkezés előtt. Ördög Mária szerint a nyersanyagokban eleve megtalálható a szükséges mennyiség, minden, amit ezen felül teszünk az ételbe, már csak az ízlelőbimbóink kedvéért történik.

Mindenki annyi sóval szereti az ételt, amennyihez gyerekkorában hozzászokott

– hangsúlyozza a szakértő. 

Állati zsír: bűnös vagy áldozat? 

A hatvanas-hetvenes években a zsír gyakorlatilag közellenségnek számított – jött helyette a margarin és az étolaj, a “zsíros kenyér” tiltólistára került. Aztán a tudomány – szerencsére – újragondolta ezt a kérdést. "Az agysejtek fejlődéséhez szükség van az állati zsírokra is" – mondja Ördög Mária.

"Nem kell tehát a zsírokat sem megvonni magunktól, ebben az esetben is a mértékletesség a kulcs."

Cukor: nem a legfőbb rossz a világban

A közösségi médiában nap mint nap olvasni, hogy a cukor maga a gonosz. Ördög Mária szerint azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Őseink is nyalogattak mézet, és nem lett tőle semmi bajuk – mondja. 

A tévhittel szemben nem a cukor okozza a cukorbetegséget – az igazi kockázat az elhízás. Aminek a túl sok cukros étel hatására jelentősen megnövekedhet az esélye.

A valódi gondot az jelenti, hogy a gyártók sokszor rejtett formában, ízfokozóként adagolják a cukrot az élelmiszerekhez. Éppen ezért fontos mindig elolvasni az összetevőket, még akkor is, ha vegán termékről van szó – azok ugyanis gyakran meglepően kalóriadúsak lehetnek.

Heti egy böjtnap: nem horror, hanem tudatosság

A divatos léböjtkúrák helyett Ördög Mária inkább az egyszerű, ám tudatos megközelítést javasolja. "Nem kell egy hétig csak folyadékot inni. Elég, ha hetente egyszer valamit megvonunk magunktól – egyik nap ne együnk húst, másik nap tejterméket, a harmadikon semmi cukrosat. A lényeg, hogy ne akarjuk másnap bepótolni." Aki nagyon elszánt, az akár csak folyadékos napot is tarthat, de a szakértő ezt már nem tartja ideálisnak.

Light termékek és édesítőszerek: csak okosan

A csökkentett zsírtartalmú light termékek akár hasznosak is lehetnek, de az édesítőszerekről időről időre felröppen egy-egy hír, miszerint rákkeltők vagy károsak. A helyzet azonban nem fekete vagy fehér. Van, amiről kiderül, hogy valóban problémás, de sok esetben túlzóak a rémhírek. Felnőtteknek napi két-három bogyó a kávéba nem feltétlenül tragédia, de mindenki maga döntse el, hogy akar-e ilyesmit fogyasztani. Szakértőnk szerint leginkább annak ajánlott, akinek erre valóban szüksége van – pl. cukorbeteg –, de ebben az esetben is csak mértékkel. 

Gyerekeknek viszont semmiképp ne adjunk mesterséges édesítőszert. Ha valaki a víz mellett időnként valami különleges italt szeretne adni gyermekének, kínálja inkább gyümölcslével, ha nem szeretné olyan édesen, akkor vizezett formában. A gyerekkor az ízlésnevelés időszaka (is). 

És akkor mi a titok?

A mértékletesség. Nem hangzik túl forradalminak, mégis ez az egészséges étkezés alfája és ómegája. Ördög Mária tanácsa egyszerű:

"Nem kell semmit végleg száműzni az étrendből – de tudatosan, figyelmesen és arányosan válasszunk."

Létezik egy reggeli szokás, ami dietetikus szakértők szerint támogatja egészségünket. Ha érdekel, mi az, ezt a cikkünket ajánljuk.