A menopauza gondolata minden nő életében ott lebeg mint a biológiai visszaszámláló óra dupla nullájának megtestesítője. Egész életet befolyásoló döntéseket határoz meg, hogy a női termékenység véges, amelyek a karrier és családalapítás tengelyén mozognak (tehát csupán az élet legfontosabb területein, de minek is izgulunk mi, nők, annyit ezeken, nem igaz?). Amikor pedig bekövetkezik, megterhelő mind a test, mind a psziché számára. Hőhullámok, depresszió, szorongás, hüvelyszárazság és hajhullás jelzi a megérkezését. De mégis milyen célt szolgálhatott a menopauza kialakulása az embereknél, amikor az állatvilágban eszméletlenül ritka jelenségről van szó, amely csak a gyilkos bálnáknál és a rövidszárnyú gömbölyűfejű delfineknél fordul elő bizonyítottan az embereken kívül? Mi az evolúciós haszna?
Mi az evolúciós oka a menopauza kialakulásának?
A legtöbb állatfajnál a hosszú élet a hosszú szaporodási élettartammal függ össze. Aztán ott vannak az emberek, a gyilkos bálnák és a rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinek, akik fittyet hánynak a legnépszerűbb trendekre, és női tagjaik körülbelül az életük felénél átesnek a menopauzán, ami a termékenységük végét is jelenti. Azért is furcsa ez a felállás az embereknél, mivel a nők általánosan hosszabb ideig élnek a férfiaknál, a férfiak mégis hosszabb ideig képesek az utódnemzésre, tehát a reproduktív funkció ilyen fiatalon történő elvesztése a nőknél nagyon szembemegy az állatvilág normáival, miszerint „hosszú élet = hosszú ideig tartó termékenység”.
Azért azt sejtjük, hogy az evolúció a hatékony tulajdonságokat részesíti előnyben, ezeket „propagálja”, tehát kell lennie valamilyen magyarázatnak az emberiség ezen különös jellemzőjének. A gyilkos bálnákkal összevetve keresték ezt az okot a tudósok. A gyilkos bálnák és az emberek is hosszú, szociális életet élnek, amely a nő-gyermek centrikus család köré szerveződik, és amelyben a női tagok gyakran rokonai egymásnak, így könnyen segítséget tudnak nyújtani egymásnak az utódok ápolásában. Tehát az egyik oka a menopauzának az, hogy az anyák ne váljanak lányaik vetélytársává a szaporodásban, hanem az unokák életben maradását támogassák ők is.
A másik ok, amely erősíti az elsőt, az, hogy a gyilkos bálnáknál és az embereknél is körülbelül 20 éves korukra válnak a gyerekek önfenntartóvá. Ebben a 20 évben pedig az anyjuktól függenek elsősorban (ez az embereknél ennél kicsit árnyaltabban valósul meg, gondoljunk itt például a szingli apukákra), így a nagymama segítsége jócskán elkélhet. Mivel ilyen sok időre van szüksége az utódoknak arra, hogy képesek legyenek életben maradni, ezért kontraproduktív lenne a gének továbbörökítésének biztosítását illetően, ha a nők az utolsó gyermekük kihordása után kevesebb mint 20 éven belül kénytelenek lennének időskor miatt elhunyni.
Úgy is nézhetjük a dolgot, hogy a nagymamaszerep még az evolúció szerint is kiemelten fontos. Mindenesetre, ez az elmélet talán magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért kell minden nőnek átesnie a menopauzán.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
