mellrák megelőzés mammográfia

Ma már bizonyíték van arra, hogy mely tényezők állnak összefüggésben a nőknél a mellrák megnövekedett kockázatával.

Így a korai menstruáció (12 éves kor előtt), a késői természetes menopauza (55 éves kor után), ionizáló sugárzásnak való kitettség az orvosi kezelések során, például a röntgensugárzás – különösen a pubertás időszakában – és a hormonterápia is.

2020-ban Belgiumban volt a legmagasabb a mellrák előfordulási aránya a nők körében, ezt követte Hollandia és Luxemburg. A leggyakoribb emlőráktípusok a tejcsatornákat, illetve a tejmirigyeket alkotó sejtekből alakulnak ki. A betegség iránti érdeklődés az elmúlt években jelentősen nőtt, mind tudományos, mind hétköznapi szinten és a nemzetek egyre jobban helyezik előtérbe a megelőző vizsgálatokat.

Az Egyesült Államokban például az emlőrák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos halálok a nők körében. Az emlőrákban elhunyt nők száma azonban 42 százalékkal csökkent 1989 és 2019 között a korai felismerésnek és a jobb kezelési lehetőségeknek köszönhetően. Magyarországon évente 5-6000 új emlődaganatos beteg van. A mellrákkal küzdő hölgyek ellátása során fontos szerep jut a megfelelő képalkotó diagnosztikai módszereknek.

Különbség a két képalkotó módszer között

A korai felismerésben fontos szerepet játszik az otthoni, rendszeres önvizsgálat, de a mammográfiai és az ultrahangos vizsgálatok is. Sőt, ma már egy új típusú – a kontrasztanyagos mammográfiai vizsgálat – is egyre több helyen igénybe vehető. A kontrasztanyagos mammográfia alapjában véve nagyon hasonló a hagyományos mammográfiához, szintén röntgenmammográf berendezéssel végzik, és hasonló módon készülnek a felvételek. A különbség a két képalkotó vizsgálat között, hogy a felvételek elkészítése előtt intravénásan jódos kontrasztanyagot adnak be a páciens vénájába.

A kontrasztanyagos mammográfia a legtöbb esetben nem első vizsgálat, hanem egy kivizsgálási folyamat része.

„Általában megelőzi egy alap-mammográfia, amelynek eredményét pontosítani kell, azaz az első képalkotó eljárás során feltárt elváltozás megjelenését vagy kiterjedését kell pontosabban meghatározni, mivel a rosszindulatú daganatok sejtjeinek eltérő az anyagcseréje az egészséges sejtekétől, így a kontrasztanyagot is fokozottabb mértékben veszik fel, mint a környezetük” – mondta dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója.

Gyorsabb és hatékonyabb vizsgálat

A kontrasztanyagos mammográfia segítséget nyújt a műtét előtt a sebésznek, hogy pontosan behatárolja a daganat kiterjedését és elhelyezkedését, segítségével megítélhető a beteg állapota később egy kiújulás gyanúja esetén.

„Ma még kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre a kontrasztanyagos mammográfiával kapcsolatban, ezért a szakemberek sem igen ajánlják ezt a módszert a hölgyeknek. Ez az eljárás a szintén kontrasztanyaggal végzett emlő-MR-vizsgálathoz hasonlóan 90 százalék feletti biztonsággal diagnosztizálja az esetleges rosszindulatú elváltozások helyét és kiterjedését” – tette hozzá dr. Barna Krisztina.

Az emlőképalkotás sikere abban rejlik, hogy a páciens számára legmegfelelőbb képalkotó módszert lehet kiválasztani, és ennek egyszerre kell kényelmesnek, gyorsnak és költséghatékonynak lennie. A kontrasztanyagos mammográfia kevésbé időigényes, és viszonylag olcsóbb. 

Ez utóbbi vizsgálatot a betegek jobban tolerálják, mivel rövidebb az idő, és a gép által okozott klausztrofóbia érzete is jóval kisebb. 

Jobb félni, mint megijedni

Amit viszont egy nőnek sem szabad elfelejtenie: rendszeresen gondot kell fordítani az emlők vizsgálatára. Némi gyakorlat után a legkisebb elváltozást is azonnal észre lehet venni, így az orvosi beavatkozás is idejében történik meg. A legkésőbb 20 éves kortól havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően végezd el az önvizsgálatot, amikor a mell nem érzékeny vagy duzzadt.