A hisztaminérzékenység jelentése, tünetei, kezelése – egyre többeket érint

A hisztaminérzékenység vagy -intolerancia nem egy gyógyíthatatlan diagnózis, hanem tulajdonképpen a tünetek összefoglalására szolgáló magyarázat, melyen odafigyeléssel és megfelelő nyersanyag-válogatással nagyon hamar változtatni lehet. 

Mi is az a hisztamin? 

A hisztamin egy olyan vegyület, amely folyamatosan jelen van a szervezetünkben. Egyrészt a testünk saját maga termeli, másrészt a hisztamintartalmú élelmiszerek elfogyasztásával rendszeresen magunkhoz vesszük. A hisztamin legfontosabb feladata a megfelelően működő immunrendszer kialakítása, legfőképpen azáltal, hogy részt vesz a gyulladásos folyamatokban. Nyugalmi állapotban az őt termelő sejtekben raktározódik, amikor azonban valamilyen veszély vagy fenyegetettség éri a szervezetünket, ezek a sejtek rögtön „kinyílnak” és a hisztamin felszabadul, hogy ellássa a védelmező feladatát, azaz gyulladást indítson a betolakodók ellen.

A hisztamin felszabadulását nemcsak a kórokozók, hanem számos különböző, a test által potenciálisan veszélyesnek vagy károsnak érzékelt inger, többek között például fizikai vagy pszichés stressz, gyógyszerek, alkohol, allergének, bizonyos élelmiszerek és ételek idézhetik elő.

Hogyan alakul ki a hisztaminintolerancia?

Ha a szervezetünk az előállított és a bevitt hisztamint nem tudja megfelelően lebontani, kialakul a hisztaminérzékenység vagy -intolerancia. 

A hisztamin lebontásáért a bélfalunkban található, úgynevezett DAO (diamino-oxidáz) enzimek felelnek. Ha a bélfalban található enzim működése valamilyen oknál fogva károsodik (például belek gyulladásával járó megbetegedések; gyógyszerek okozta bélproblémák, irritábilisbél-szindróma/IBS; hormonális zavarok; stressz stb.), nem lesz kielégítő és teljes a hisztamin lebontása, minek következtében a hisztamin egy része továbbra is a testünkben kering majd, és különböző problémákat fog okozni. 

Azonban nem csak a bélfali károsodás okozhat hisztaminintoleranciát. Tapasztalhatjuk akkor is, ha nem figyelünk oda kellőképpen a táplálkozásunkra, és huzamosabb ideig magas hisztamintartalmú nyersanyagokat és ételeket fogyasztunk, melyek hatására olyan nagymértékű tartós hisztaminemelkedést érhetünk el, amit a lebontó enzimek már képtelenek kezelni, és az előzőekhez hasonlóan, ilyenkor is lebontatlan hisztamin marad a szervezetünkben.

A hisztaminérzékenység tünetei

A hisztaminérzékenységnek szerencsére jellegzetes, „allergiás” tünetei vannak, így célzott vizsgálattal viszonylag hamar kideríthetjük a problémát.

Szív- és érrendszeri tünetek:

• migrénes jellegű fejfájás
• hosszan tartó szédülés
• gyorsabb szívverés érzése, szívritmusszavar

Emésztőrendszeri tünetek:

• hasfájás, görcsök
• hasmenés, hányinger
• puffadás

Légzőszervi tünetek:

• orrdugulás, orrfolyás
• légzési nehézség, „asztma”
• torokviszketés és torokfájás

Bőrtünetek: 

• bőrelváltozások, bőrpír, viszketés
• csalánkiütés, ekcéma

Idegrendszeri tünetek:

• alvászavar, kimerültség
• szorongás, stressz, idegesség
• hőhullámok

Egyéb tünetek:

• ízületi fájdalmak
• hólyaggyulladás, felfázás
• fájdalmas menstruáció

FONTOS: nagyon súlyos hisztaminintolerancia esetén akár anafilaxiás reakció is felléphet

Diagnózis

A hisztaminérzékenység kiderítése egyszerű vérvétellel történik, melynek során célzottan, a hisztamint lebontó DAO enzim mennyiségét és jelenlétét vizsgálják. A vérvétel során kiderül, hogy az enzim megfelelően működik-e, így az eredmény fényében azonnal megkezdhető a kezelés, és hamar normalizálódhat a helyzet.

Kezelés

A hisztaminintolerancia kezelése többféle oldalról történik:

• Amennyiben beigazolódott, hogy a hisztamint lebontó DAO enzimek nem működnek megfelelően, antihisztamin külső pótlására lesz szükség. 
• A kezelés fő pillére, az egyénileg kialakított, szigorú és következetes hisztamincsökkentett vagy hisztaminmentes diéta. A diéta viszonylag kötött. Minden nyersanyagnak más és más a hisztamintartalma. Vannak olyan táplálékok, amelyek sok hisztamint tartalmaznak, mások inkább a lebontásuk során fokozzák a szervezet hisztamintermelését. A csokoládé, a kakaó, az alkoholos italok (elsősorban a vörösbor és a pezsgők), a tartósított és füstölt élelmiszerek mindegyike (így a sonka, a kolbászok és a füstölt/szárított húsok is), az érlelt sajtok, a citrusfélék, az eper, mustár, ecet, stb. olyan élelmiszerek, melyek lebontása/emésztése során jelentős hisztaminfelszabadulás következik be a testünkben. A felsorolás jól mutatja, hogy a leggyakrabban a valamilyen eljárással tartósított vagy érlelt élelmiszerek okoznak gondot. Ezért a hisztaminérzékenységben szenvedők a lehető legkevésbé feldolgozott formában és a lehető legfrissebben fogyasszák az alapanyagokat, így kímélve szervezetüket. Az étrend igen összetett, és nem biztos, hogy a magas hisztamintartalmú élelmiszerek, ételek kizárásával megszüntethetők a tünetek. Nem minden hisztaminintoleráns reagál ugyanúgy, és a tünetek súlyossága sem mindig ugyanolyan. A panaszokat rendkívül sok minden befolyásolhatja (például a stressz, a hormonális állapot, a kialvatlanság, a menstruációs ciklus, de még az időjárás is), ezért az étrend szigorúsága, sikeressége és a kezelés hosszúsága nagymértékben függ az egyéni toleranciától és tapasztalatoktól.

• A kezelés harmadik pontja a bélrendszer regenerálódását segítő probiotikumok pótlása, bevitele, melyekkel elősegíthetjük a károsodott bélnyálkahártya gyógyulását, továbbá az immunrendszert támogató antioxidánsok és C-vitamin szedése is nagymértékben támogathatja és kiegészítheti a sikeres kezelést.