Amióta felütötte fejét az első betegség az emberiség történetében, azóta keressük a megoldásokat. Az eltelt időben nem csak számos gyógyító terápiát fedeztek fel a tudósok, de annak a módját is kidolgozták, hogy milyen elvek szerint döntsenek egy-egy készítmény vagy módszer hatékonyságáról. „Magyarországon az orvosok a nyugati akadémikus orvoslás elveit követik, ami bizonyítékokon és nem hiten alapszik, ezért egy gyógymód hatásosságának elbírálásakor a tudományos irodalmat vesszük alapul” – nyugtat meg dr. Pukoli Dániel.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felelősek a gyógyszerek és más gyógyászati termékek biztonságosságáért és hatékonyságáért. Mielőtt valamire pénzt adnánk vagy alkalmaznánk magunkon/hozzátartozónkon, az a minimum, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk arról, hogy nem okoz-e gondot, ellenben valóban segít-e az adott kezelés. Mert vannak ilyen források, és inkább ezekben kellene megbízni, mint a marketingszövegekben vagy a szomszéd véleményében – kivéve, ha ő is az EMA munkatársa.
Homeopátia – drága placebó?
Bár sokan esküsznek rá, a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a homeopátiás szerek nem hatékonyabbak a placebónál. A brit Lancet 2005-ös metaanalízise (tudományos összehasonlító vizsgálatok alapján levont következtetések)mellett az ausztrál és az európai hatóságok is megerősítették ezt – tájékoztat a szakértő. A statisztikailag pozitívnak tűnő vizsgálatok metodológiai hibákat tartalmaznak – vagyis nem úgy építették fel ezeket a vizsgálatokat, ahogy az a hivatalos gyógyszerhatékonysági vizsgálatoknak megfelelne – az FDA pedig egyet sem fogadott el hatékony gyógyszerként. Ráadásul nem ismert olyan biológiai mechanizmus, amellyel ezek a szerek hatást fejthetnének ki.
A borostyán nyaklánc nem csak hatástalan, de veszélyes is
A fogzási fájdalmat állítólag csillapító borostyán nyakláncok semmilyen tudományos alappal nem rendelkeznek. A szukcinsav hatását semmi nem támasztja alá, ezzel szemben komoly fulladásos baleseteket okoztak már ezek az eszközök – mondja dr. Pukoli Dániel. Az FDA, valamint több nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászati társaság is egyértelműen tiltja használatát.
A mágneses és réz karkötő nem segít az ízületeken sem
A krónikus ízületi fájdalmak enyhítésére sokan viselnek mágneses vagy rézkarkötőket. Egy 200 fős, randomizált, kontrollált vizsgálat azonban nem mutatott ki érdemi fájdalom- vagy funkciójavulást. A metaanalízisek is megerősítették, hogy ezek az eszközök nem hatásosabbak a semminél.
Fülgyertya – annyi történik, hogy befolyik a fülbe a viasz
A fülgyertyázás során elvileg vákuum keletkezik, ami eltávolítja a méreganyagokat. A valóságban azonban nincs vákuum, csak forró viasz, amely befolyik a hallójáratba, irritációt, sőt súlyos esetben dobhártyasérülést is okozhat.
Méregtelenítő lábtapasz és ionos lábfürdő – a színét váltó víz illúzió
A méregtelenítő lábfürdők és tapaszok sem vonnak ki toxikus anyagokat a szervezetből. A színezett víz látványa nem a méreganyagoktól, hanem az oxidációs folyamatoktól alakul ki. Nincs olyan tanulmány, amely igazolta volna hatékonyságukat. Ezek a módszerek inkább drága komfortrituálék, mintsem valódi kezelések, attól érezzük magunkat utána jobban, hogy közösségben voltunk, és tettünk magunkért valamit, legalábbis ezt hisszük – hangsúlyozza a szakorvos.
Mi a gond ezekkel a módszerekkel?
A legnagyobb kockázat az időveszteség: mialatt valaki ezekre költi a pénzét és idejét, kimarad a valóban hatékony terápiából – mondja dr. Pukoli Dániel. Ráadásul egyes termékek, mint a borostyán nyaklánc vagy a fülgyertya, közvetlen ártalmat is okozhatnak. Nem utolsósorban pedig a pénzünk is olyan dolgokra folyik el, amelyek helyett valóban segítő módszereket is választhatnánk. Ha veszünk egy vérnyomásmérőt, vagy rendszeresen eljárunk fül-orr gégészhez fülmosásra, egészen biztosan jobban járunk.
Hogyan szűrjük ki a hatástalan kezeléseket?
A neurológus szakorvos szerint a legfontosabb, hogy nézzük utána, vajon létezik-e randomizált, kontrollált vizsgálat az adott módszerre. Ne egy névtelen blog vagy a szomszéd javaslata legyen a mérvadó, hanem a tudományos bizonyítékok.
Figyeljük azt is, mit ígér a termék: ha "mindent gyógyít", az már önmagában gyanús. Minél célzottabb egy terápia, általában annál nagyobb az esély a szűk mellékhatásprofilra is.
A WHO, a szakmai kollégiumok hiteles információkkal szolgálhatnak, a Cochrane adatbázis pedig igazi kincsesbánya. Facebook-oldaluk magyarul is elérhető, itt is rendszeresen közlik legújabb metaanalíziseiket.
Kritikus gondolkodással, hiteles forrásokkal és szakemberek segítségével elkerülhetjük, hogy olyan kezeléseket válasszunk, amelyek csupán hiszékenységünket használják ki.
Ha kíváncsi vagy, hogy a halál utáni lét kutatása milyen hatással lehet az orvostudományra, ezt a cikket ajánljuk.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
